Lakatos Károly: Az erdei szalonka és vadászata, Vadászati monográfia / Szeged, Nagel, 1904. / Sz.Zs. 1438

Első rész (Természetrajzi rész) - I. Az erdei szalonka természetrajzi leírása

nagyok, kiülök. A kurta és vastag nyak a gége táján tiszta fehér; ez alatt, a torok mindkét oldalán «gy szürkés rozsda­barna folt van. b) A szembetűnően hosszu csőr a felső állkapocs tövénél kerekded háromoldalú s lefelé kanyaruló szögletes nyúlványban végződik. Az orrlyukak közel esnek a homlokhoz. Az alsó állkapocs a külső felén (illetve alsó részén) ép ugy mint a felcsőr: tapintásra szervezett. A csőr szine piszkos husszinü vagy szaruszürke. c) Az a 11 e s t rozsdasárgás, fehér, vagy világos agyagsárga alapszínű, de gyakran majdnem egészen fehér, többé-kevésbé széles barna-fekete-hullám-vonalakkal; a begy mindkét olda­lán egy alig kivehető rozsdaszinü folt van, amelyen a hullám­vonalak sötétebbek, mint másutt. Az alsó farkfedőtollak agyagsárgák. d) A hát és válltollak rozsdavörösek, fekete foltokkal és hol világosabb, hol pedig szürkébb (gyakran sárgás) részle­tekkel, mely utóbbiak az élő madárnál tisztán kivehető világos hosszsorokat (kettőt a hát közepe táján és egyet közel a szárnyak fölött) képeznek. e) A szárnyak összetett helyzetben majdnem rövideknek tűnnek föl, kiterjesztve azonban tetemes hosszúságot és nem jelentéktelen szélességet mutatnak; különben erősen ivezclt alakúak s meglehetős tompa végűek. A szélső nagy, kardalakban hajlított vezértoll a leghosszabb, azonban a második alig és a harmadik csak kevéssel rövidebb. A szárnyak vállrésze élénk rozsdaveres, épugy a kö­zépső szárnyfedő tollak is, csakhogy ezek szine kevésbé élénk s inkább sárgával és szürkével vegyitett, mely szinek főleg a tollak végén tűnnek fel. A szárnytollak (evezők) halvány­feketék, háromszögű (a külszegélyen nagy részt fürészfog idomú) rozsdabarna foltokkal. f) A fark összevont helyzetben ék-alaku, kiterjesztve erősen lekerekített forma s ugy alól, mint felül hosszu selymes tollak­kal van borítva. A kormány tollak (farktollak) száma 12 szokott lenni, de 14 is fordul elő, hanem ez ritka eset. Szinük fekete, rézsútos fekvésű hegyes, rozsdaszinü foltokkal czifrázva. Különben minden farktoll végén fölül halvány hamvasszürke, alól pedig fényes fehér végpetty van. g) A lábak rövidek, vaskosak és egész a csuklóig tolla­zottak. A csüd, ugy az egész láb gyönge börburkolattal van bevonva és számtalan pikkelylyel borítva.

Next

/
Thumbnails
Contents