Lakatos Károly: Az erdei szalonka és vadászata, Vadászati monográfia / Szeged, Nagel, 1904. / Sz.Zs. 1438

Első rész (Természetrajzi rész) - IV. Az erdei szalonka párosodása és szaporítási viszonyai

94 De akármilyen primitiv legyen is a szalonkafészek, az a bravuritás meg van benne, hogv a legjobb szemnek is felfedezhetlen, mert oly eszélyességgel van összhangzatba hozva a talaj külemével s a környezet sziliével, hogy a tekintet előtt rejtve marad, vagy csak véletlenségből fedezhető föl; de — mint máimás helyen emlitém — a kotló szalonka sem látható meg a talajjal szinte összefolyó színezete és mustrázata miatt; másrészt pedig csak akkor kel föl, midőn már szinte rátapos az ember. Ami az erdei szalonka hazánkban való szaporítási idejének kezdetét illeti, azt minden egyes szalonkás vidékünkre alkalmazhatólag megállapítani lehetetlenség, minthogy az — mint jól tudjuk, — bizonyos tényezők befolyása alatt állván, ezek irányzatához képest zónánként lényeges eltéréseket mutat, okozati összefüggésben a vidék geográfiái viszonyaival: alacsonyabb vagy magasabb voltával; továbbá az időjárási viszonyokkal, legföleg pedig azzal a körülménynyel, hogj- a megtermékenyített egyedek előbb avagy később kerülnek-e a költési kényszer hatása alá. Annyit azonhan általánosságban megállapíthatunk, hogy a költés ténykedése kb. márczius második harmadától bezárólag kb. junius közepéig tart, a márcziusi dátumot némely évben előforduló szokatlanul korai költésekre, az utóbbit a magas hegységi zónákra vonatkoztatva, mert 1, az időnek korábbi vagy későbbi kitavaszodásával az előbb vagy később történő fészkelés összefüggésben áll, s ezzel viszonyosán: a szelídebb égalju vidékek — a korábbi tavaszi fejlődés folytán, mi a szalonkák nemi ingerére nézve sohasem téveszti el következetes hatását — a korábbi fészkelésre befolyással birnak; 2, ellenben a zordonabb hegyvidékeken, hűvös oldalokon, illetve az északibb fekvésű tájakon: rendszerint későbben; mig az alacsonyabb hegységekben, a síksági zónában, illetve délibb fekvésű alvidékeken: mindig korábban veszi kezdetét a költés. Mindez körülbelül szabály számban vehető; a telepedési kényszer azonban sokszor a kivételességek egész sorával lép előtérbe, ugy hogy az ember néha azt sem tudja, ezt vagy amazt helyezze-e inkább a »szabály« kategóriájába! Ami a lerakott tojások számát illeti, azt két egész négy darabban állapithatom meg. A kisebb szám valószínűleg a fiatal,