Kreitner Gusztáv: Gróf Széchenyi Béla keleti utazása India, Japan, China, Tibet és Birma országokban / Budapest, Révai, 1882. / Sz.Zs. 1450

XX. Ta-tsien-lu-ból Batang-ba

8

( 0 TA-TSIEN-LU-BÓL BATANG-BA. megvalósítására. Azt hittem, hogy tanuja leszek egy rögtöni kivégzésnek, mert egy chinai katona, nagy vérszomjat tanúsító tekintettel hadonázott kardjával a szegény ördög nyaka körül. A tibeti, egész erejéből ordított ugyan, de nekem ugy tetszett, hogy arczának kifejezése ellentétben all jajveszéklésével. Kíváncsian tekintett reánk, lovainkra és nyeregszerszámainkra. Az idegenek látása jobban elfoglalta egész valóját, sajat válságos helyzeténél is. Hanem azért torkaszakadtaból ordított, s a a chinaiak gyönyörködtek — halálos ijedtségén. Néhány pillanatig megállottunk, e törvényen kivül, rögtönbiráskodó csapat előtt, s aztán bizva az utánunk jövő tábornok igazság érzetében, szó nélkül tovább lovagoltunk. Utunk folyamaban elgondolkodtunk ez esemény fölött, s nézeteink kölcsönös kicserélése után abban állapodtunk meg, hogy az egész nem egyébb ügyesen kigondolt komédiánál, ama czélból, hogy bennünket a tovább utazástól vissza ijesszenek. Egy rabló, aki már hetek óta értesülve van, hogy egy utazó társaság érkezik, erős katonai fedezet kíséretében, nem lesz oly buta, hogy egy katonától theát lopjon. Csak abban az esetben fut egyenesen a chinai katonak karjába, ha öngyilkosságra határozta el magát, különben, van annyi esze, hogy a tarszekerekre fordítja figyelmét, amelyek itteni szokás szerint, minden fedezet nélkül egy órányi távolságra haladnak a társaság után. Nézetünk, hogy a rablóknak nem lesz komolyabb bajuk, helyesnek bizonyult. Már másnap este, alázatosan közeledett hozzánk a 3 rabló, kiket a tábornok fogolyként magával hozott, és könyörgött, hogy adjuk vissza szabadságukat. Ok nem rablók, hanem békés Yak hajcsárok, akiket a mandarin csak azért fogatott el, mert azt remélte, hogy gazdag ajándékot kap tőlünk, ha sikerül velünk elhitetnie, hogy ő biztonságunk felett őrködve, három gonosztevőt elfogott, vallomásaikat megerősítette Pema is, aki ez embereket személyesen ismerte. Széchenyi gróf a mandarinhoz ment, hogy közben járjon a szegény ördögök ügyében. Litangban egy rakás ütleget kaptak sze-