Kreitner Gusztáv: Gróf Széchenyi Béla keleti utazása India, Japan, China, Tibet és Birma országokban / Budapest, Révai, 1882. / Sz.Zs. 1450
XX. Ta-tsien-lu-ból Batang-ba
8 ( 0 TA-TSIEN-LU-BÓL BATANG-BA. tott törzs alakjaban, majd egyes tagokat, melyeket a ragadozó madarak hurczoltak ki a partra. A jobb módúak hulláit, nyakuknál fogva egy fára akasztják, és a ragadozó madarak emésztik fel azt; a csontvázat aztán szintén a patakokba és folyókba dobják, s ezeknek vizeit mint az előbbi esetben is folyvást használjak főzésre. A nagyon gazdag családok halottjainak tagjait apró darabokra vagdalják és Dsamba gombóczokba gyúrják, aztán magas hegyeken eledelül adjak azokat a ragadozó madaraknak. Ősrégi szokás ez, amely a buddhismussal semmi összefüggésben nincs. A tibetiek külön Írásjegyet és idő számlálást használnak, daczára, hogy minden astronomiai ismeretüket Chinából vagy Indiából kapták. Az irás balról jobbra történik, madarak tollából készült irótollal. Ez irás egyidejű a buddhismussal. Ugy látszik, hogy a nép a rég elmúlt századokban a természeti vallásnak volt hive, amely minden kimagyarázhatlan természeti erő imádására és tiszteletére szorítkozott. Csak a 7- ik században terjedtek el Sakia Muni-nak a buddhismus megalapítójának nézetei, Indián keresztül Tibetbe is. Egy tibeti király, akinek neje állítólag chinai herczegnő volt, ez időtájban küldötte ki első miniszterét Indiaba, hogy ott az országot és annak intézményeit tanulmányozza. Ez visszatérve, mint legnagyobb vívmányt, az emiitett szent iratait hozta magával Tibetbe. Az iratok szanszkrit nyelven voltak fogalmazva. A miniszter értette e nyelvet, s a király megbízta, hogy — mivel az uj tanok tetszését teljesen megnyerték, egy tibeti ábéczét készítsen és a buddhista tanokat tibeti nyelvre lefordítsa. Igaz, hogy kemény összeütközései voltak miatta az ország conservativ nagyjaival, akik ily újításokról hallani sem akartak, mielőtt a buddhismus gyökeret verhetett az országban. Ma Ázsiának legnagyobb részében el van terjedve az. A buddhismus egy oly férfiutói ered, akinek kedélye csaknem