Kreitner Gusztáv: Gróf Széchenyi Béla keleti utazása India, Japan, China, Tibet és Birma országokban / Budapest, Révai, 1882. / Sz.Zs. 1450

XX. Ta-tsien-lu-ból Batang-ba

XX. Ta-tsien-lu-ból — Batang-ba. A tibeti felvidék földirati jellege. — Indiai Punditák. — A jezsuiták térképe. — Mythosz a tibeti nép keletkezéséről. — Az ország története. — Európai utazók Tibetben. — A tibetiek, életmódjuk, szokásaik és erkölcseik. — A Buddhismus, — A Dalai láma állása. — A papok gazdálkodása. — Politikai beosztás. — Lassa. — Tibeti karavánok. — Ilokeu. — Egy rabló történet. — Az uj szolgák. — Litang. — A Gambu jégmezők. '— A Tsehara-la. — Batang és fejedelmei. — Halott égetés. — Kirándulás a Kinscha-kiang-hoz. — A lámák ellenséges magatartása. Mielőtt a tibeti fennsíkon tapasztalt élményeinket elősorolnám, tanácsos lesz átalános áttekintést nyújtani e titokteljes országról és lakosairól. Ama felvidék, melynek természetes határai egyedül álló különösséget képeznek az egész ismert világban, az európaiak által hasznait neve, maguk az ország lakosai előtt ismeretlen. A Tibet név Perzsiából származik s mi európaiak elfogadtuk azt. Maguk a tibetiek Bod vagy Bodjulnak nevezik hazajukat, az északi lejtők lakosai a nagy sivatag közelében Tangutnak, a chinaiak Tse-tsangnak vagy Si-fan-nak. A tulajdonképeni felvidék egy óriási körsegmentum alakjaban emelkedik a határos alvidékek fölé, és az éles alakulásu sziklás meredélyek által, melyek minden oldalról, mint egy hozzá férhetlen fal, elzárják, már a természet által egy elzárt óriási erősséggé van a szó szoros értelmében minősítve. Délen, a Himalaya hegység eget ostromló gerincze határozza. Mindenki előtt ismeretes a világ legmagasabb hegyeinek még meg nem szentségtelenitett nevei. A Mount Everest és a KintschindX