Kreitner Gusztáv: Gróf Széchenyi Béla keleti utazása India, Japan, China, Tibet és Birma országokban / Budapest, Révai, 1882. / Sz.Zs. 1450
XIX. Tsching-tu fu-ból Ta-tsien-lu-ba
840 TSCH1NG-T U-F U-BÓL — TA-TSIEN-LU-BA. tartotta magának azt a 600 taelt is, amelyet a viczekirály oly czélból adott át neki, hogy hajlandósága jeléül azt nektek átadja.« — Végre egy méltatlankodással teljes sóhajjal azt a színezetet adta magának, mintha lelke mélyéből utálatot és megvetést érezne Sin menthetetlen gazsága fölött. Beakarom fejezni ez esetet, melynek lebonyolítása csak később történt meg. A szerzett értesülések alapján meggyőződtünk, hogy Sin mindez alávalóságokat elkövette. A lopott összeg nagyságáról könnyen fogalmat szerezhet az olvasó, ha elgondolja, hogy 30 öszvér volt szükséges a podgyász elszállítására s ezekért naponta 90 frtot kellett fizetnünk. Most már tudtuk, hogy miért nem akart szolgálatunkba maradni semmi áron. Félt, hogy végre mégis nyomára juthatunk gazságainak, és ki akarta kerülni a valószínűleg szigorú büntetést. A lőtávolon kivül már félig biztonságban érezte magát. Sin, Tsching-tu-fu-ban volt. A viczekirálynak annyira megtetszettek kellemes modora és sima magaviselete, s ezenkívül az angol nyelvben való jártassága, hogy egy mandarin helyet igért neki udvarában — esetleg tolmács szerepet — és udvaronczai közé vette fel. Midőn a három tiszt, Batangból, ahova bennünket elkísértek Tsching-tu-fu-ba visszatért, első gondjuk volt felkeresni Sin-t. »Nézz ide!« — mondá a szónok — »Itt van Sze-nek a hatalmas európainak egy levele Tinkum-pao-hoz. E levélben egy közlemény foglaltatik a viczekirály számára, amely neked nagy szerencsétlenséget okozhat. Te néhány ezer taelt szereztél az európaiak szolgálatában, mit adsz nekünk e levélért?« Hogy Sin lelkiismeretesen osztozott-e czinkos társaival tekintettel gyakorlati financzialis tehetségére, állítani nem mérnők, de hogy a »meggazdálkodott« összegnek nagy részét fel kellett áldoznia az több mint valószínű, ha helyesebbnek nem találta azt, hogy a czimzettnek átszolgáltassa a levelet, és midőn mint hivatalos tolmácsot annak lefordítására Tinkum-pao elé rendelték, annak oly ma-