Kreitner Gusztáv: Gróf Széchenyi Béla keleti utazása India, Japan, China, Tibet és Birma országokban / Budapest, Révai, 1882. / Sz.Zs. 1450

II. Bombay-ból Calcuttába

46 BOMBAYBŐL CALCUTTÁBA. 46 a növényt és újra leterítette, s ez eljárást többszörösen ismételte. A növény folytonosan nagyobbodott, s alig egy negyed óra alatt, egy csinos, egy méter magasságú fává fejlett ki friss zöldségű és gyöngéd tapintatásu levelekkel. A pápaszemes kígyóval eszközölt bűvészmutatványok már ismeretesek. Csak azt akarom itt megjegyezni, hogy az előadáshoz használt kígyóknak méregfogai sértetlenül megvoltak. A hatás, melyet a kellemetlen hangú, clarinet alakú sipnak egyhangú zenéje a szelídített kígyókra gyakorol, minden mutatványnál szembeötlőleg tűnik föl. Alig kezd el a bűvész játszani kezdetleges hangszerén, a kigyó, mintha villanyozva volna, fölemeli keskeny fejét, tokáját felfújja ugy, hogy a szemüveg csudálatos alakja szembeötlőleg látszik és figyelmesen hallgat az elbájoló hangokra, miközben fejét villámgyorsasággal hányja egyik oldalról a másikra. Ha a benszülöttek egyikét a cobra, kezén vagy lábán megharapja, a hozzá legközelebb állók egyike rögtön levágja a megsértett tagot valamivel a harapás fölött, a csonka tagot forró vízbe teszi, s később izzó vassal égeti ki a sebet. Az európaiak szorosan átkötik a megsértett tagot, hogy a vér-forgást megakadályozzák, a sebet pedig kivájják és maró szerekkel kezelik. Igaz, hogy mind e rendszabályok csak a legritkább esetben használnak, s elmondhatjuk, hogy a cobra harapása föltétlenül halálos, s különösen a forró nyári napokban. Ama sok ezer áldozat közül, akik Indiában évenként a vad állatok martalékai lesznek, több mint 50% a cobra harapása folytán vész el. Nem is lehet tehát csudálkozni rajta, hogy egy angol lady, akinek lakásába egy kigyó szeliditőt rendeltek, hogy ott művészetét gyakorolja, egyszerre elájult ijedtében, mert, amidőn a bűvész sipján játszani kezdett, a lakás minden szögletéből szemüveges kigyók jöttek elő, melyeket a bűvész megfoghatatlan módon előbb becsempészett oda. A fogadó előtti mutatványok befejezéseül, a művészek egyike egy hosszú bambuszkaróra mászott fel, mely szabadon állott a földön