Kreitner Gusztáv: Gróf Széchenyi Béla keleti utazása India, Japan, China, Tibet és Birma országokban / Budapest, Révai, 1882. / Sz.Zs. 1450

I. Triesztből Bombay-ba

TÍZEST — BOMBAY. 12

9 A második osztályú utasok között volt egy indiai herczeg eunuchja, aki törött angol nyelven, mint igazságot beszélte el nekünk hogy Mekkában, évenként mintegy 40 eunuch születik, akiket aztán a dzsiddahi rabszolgavásáron bocsátanak áruba. Egyébiránt az csakugyan tény, hogy Dzsiddahban még folyvást tartatnak rabszolgavásárok. Időről-időre horgonyt vetnek ott azok a hajók, amelyek Afrikából ez eleven áruczikket szállítják. Egy néger fiu ára 300—400 rúpia, egy felnőtt rabszolgáért azonban 600—800 rúpiát is megfizetnek. A rabszolgákat a család tagjaikép tekintik és jó bánásmódban részesitik. Egyébbiránt a rabszolga előtt meg van az a lehetőség, hogy szabadságát vissza szerezze, vagy az által, hogy a vételárat ledolgozza, vagy pedig, ha tulajdonosának kegyeit kiváló mértékben biztosítni tudja magának. Minden étkezés alkalmával, első kérdésünk az volt az orvoshoz : „Hány hallottunk van?

4 — a válasz különbözőkép ütött ki: Kettő — három — néha öt is volt. A reggelinek vége és a hajógazda valamit sug a doctor fülébe. Mi már tudjuk, mit jelent e titkolózás, s követtük a gyorsan elsiető orvos lépteit. A kapitány hidja alatt értük utol. Éppen azzal foglalkozott, hogy felemelje a halott arczát eltakaró lepelt. Megtapintja üterét, megvizsgálja a hullát, s aztán kimondja a végzetes szót: „A tengerbe !

4 •— Egy óra múlva a halott, félig meddig felöltöztetve, egy keskeny deszkán fekszik, s egy kődarabot vagy néhány nehéz vasat kötnek lábaira. Négy matróz, a hajó korlátzatára emeli a deszkát, és annyira kitolja azt, míg annak külső vége az egyensúlyt el nem veszti. A hulla lecsúszik a deszkáról — egyszer bukfenczet vet a levegőben, aztán egy tompa csobbanás és a viz magasra szökik ott, hol a hulla alámerült: még egyszer mutatkozik a tenger fölszinén, végre azonban a lábára kötött sullyok a mélységbe húzzák le. így temettük el a cholera áldozatait. Az 1877-dik év utolsó napján haladtunk át a Bab el Mandeb uton, amely a Perim sziget hatalmas sziklái által két csatornára 3*