Kreitner Gusztáv: Gróf Széchenyi Béla keleti utazása India, Japan, China, Tibet és Birma országokban / Budapest, Révai, 1882. / Sz.Zs. 1450
V. Schanghai
156 SCHANGHAI. hatalmas ur is. Kürülbelől 60 éves lehetett. Kicsiny fejében ravasz kifejezésü és ferde metszésű szemek ragyogtak. A pisze orrok legpiszébbike, csaknem korlátlan betekintést engedett fejének belsejébe. Az orrnak távolsága a szájjtól, melyet könnyű volna centimeterekben kifejezni, a tükör sextans, kerületének arczmetszéséhez hasonlított. Az áll keskeny volt és kerek, a száj széles, és csak a szögletek körül árnyazva néhány őszbe vegyült sörte által. Ránczos képének kifejezése átalában véve barátságosnak, vidámnak és hamiskásnak volt nevezhető. A fekete bársony karimával ellátott mandarin kalap alól, hátul egy kis szürke czopf kandikált ki. Egy keményitetlen, piszkos nyers selyem a kézcsuklón mutatta, hogy a hatalmas mandarin üngöt is visel; egy másik, világoskék selyemcsik és a zsiros, keskeny gallér azt látszott bizonyitni, hogy Tscheng ur az üng fölé egy világoskék selyem-felöltőt húzott. Bő, és drága prémmel béllelt hivatalos felöltőjét, a jobb oldalon arany gombok tartották össze. A mandarinok diszöltönyei könnyen felismerhetők ama szürkésen kék négyszögletű foltról, amely a ruha mellén, s ennek megfelelőleg annak hátán alkalmazva van, s a melyen, a polgári hivatalnokoknál, valamely madar (a legmagasabb ranguaknál egy páva), a katonai osztálynál pedig egy állat a (legmagasabb ranguaknál oroszlány) alakja van kihimezve. A ruhán feliil még egy lánczot viselnek fa és kőgolyókból. Tscheng a Schanghaiban szokásos »Tschin-tschin* szóval üdvözölt engem. Ökölbe szorította mindkét kezét és mellére tette azokat. Aztán méltóságteljesen meghajtotta magát és kezet nyújtott. Ez utóbbi udvariasságot az európaiaktól tanulta. Helyet foglalt, elszívott egy czigarettet és rendkívüli élvezettel látszott fogyasztani a theát. A társalgás átalános tárgyak körül forgott. Haas ur volt oly szíves, hogy tolmácsul szolgált köztünk. Tscheng végre meghívott, hogy a közelebbi napokban egyszer ebédeljek nála, miközben szerényen beismerte, hogy a chinai konyha nem állja ki a versenyt az európaival.