Kőszeghy Pál: Bercsényi házassága, Történeti ének 1695-ből / Közli Thaly Kálmán. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Kvk., 1894. / Sz.Zs. 1433

HARMADIK KÖNYV - ELSŐ RÉSZE.

BERCSÉNYI HÁZASSÁGA. II 144. Külső vár kapuján immár hogy bementek S az második kapu hídjára érkeztek: Harmadszor sok ágyút renddel kisütöttek, Kik víg dördüléssel szívökre ütöttek. 145. Fegyveres sok hajdú az kapukon álla, Kiknek jó puskákkal van terhelve válla, Kiket vörös s zöld szín két sorban ruhálla, Grádicsnál így az Gróf örömmel leszálla. 146. Fenessy Györgyyyel, jó, fogadott atyjával, Egri püspökségnek jó öreg urával Fölmégyen, vármegye sok főbb-főbb tagjával, Úgy számos és színes sok főrend-szolgával. 147. Magas házaiban megtelepedőnek, Nyúgovó székekre az hol leidének; Sok üdőt az órák de nem engedőnek, Dolgokhoz rendesen azért is kezdének. 148. Egy virágos kertet Flóra itt épített, Spaléros útakkal melyet rendesített, Ékes virágokkal táblákban szépített S a szem látására igen kedvesített. 149. Melynek egy hársfás szín közepette épült, Feronia által árnyékosán szépült S most az vármegyéből sok emberrel népült S egy bosszú táblánál ott az főrendség ült. 150. Az urak is oda azalatt jövének, Kiknek minden rendek főhajtást tevének, S ott nagy csendességben mindnyájan levének S az nagy püspök úrtúl köszöntést vevének. 151. Vélnéd, hogy Tullius okos beszédjében, Bölcs Aristotelest képez személyében, Salamont érdekli nagy bölcsességében, S van ékesen szólás öregűlt nyelvében.