Kőszeghy Pál: Bercsényi házassága, Történeti ének 1695-ből / Közli Thaly Kálmán. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Kvk., 1894. / Sz.Zs. 1433

ELŐSZÓ

BERCSÉNYI HÁZASSÁGA. II F. 35— 36 közt sárga selyem-szövetke, hosszúkás alakú. F. 40. »Amelyekkel másutt találná Űr kedvét,« — a 3-ik stropha 4-ik verse — tintával meg van jelölve s a ke't level közé keskeny papírszeletre más kézzel, más tintával ez írva oda (valószínűleg magától Köszeghytől) : »Az kivel tanálná másutt más Úr kedvét.« F. 43a 1. 3-ik stropha 3-ik sor: »veszted« szó fölé be van ékelve más tintával a »te« szócska, hogy most így kell olvasni a szót: 'vesztetled. F. 43b 3-ik stropha 1 verssor kimaradt a másolásból, s úgy a mind szó, a mit a corrector más tintával írt oda föléje. F. 50b 1. 2-ik stropha 1-sö vers, ő helyett ki van igazítva: eő. F. 56 —57 közt vörös selyem-papirszeletek, 3 darabka, áZ alakú. F. 64a. Első stropha első sorban más tintával beékelve a szép szó. 65a 3-ik stropha 4-ik versben más tintával kiegészítve a hézag, ezen szavakkal : tud mást nyomoz hatni. F. 1 — 69a, más, halavány tinta. F. 69b —104 fekete, megsárgult tinta. F. 86 — 87 közt vörös selyemszál. F. 103 —104 közt ismét vörös selyemszál. Az utolsó 20 levél a szélekeu a fogdosástól piszkos. A »Krisztina« név mindenütt következetesen .v-sel van írva.« 1 Az egyes levelek között jegyekként található selyemszálak, hímzet-foszlány és selyem szövet-darabkák bizonyítják, hogy e házassági éneket nok olvasgatták, n'ói Tcezclc forgatták. Es itt Bercsényinek második s harmadik hitvesére: a könyvben dicsőített gr. CsáJcy Krisztinára és Köszeghy Zsuzsánára — a költő leányára — kell gondolnunk. Fontos e mellett még az 1816-iki bejegyzés, hogy t. i. a kötetet a varsai Krasinkikönyvtár ilyvói, vagyis lembergi zsidótól szerzé meg. Mert ez vezet nyomra bennünket. Bercsényiék 1710. végén Unglivárról kiköltözvén Lengyelországba, eleinte Rákóczi birtokán Jaroslawon, aztán Brzezan várában, majd fölváltva az ennek közelében fekvő Ilyvón (Lembergben) tartózkodtak. Az 1716-iki török háború kiütésekor a lengyelországi magyar emigratió — élén Bercsényi gróffal — Bessarábia szélére Chotzim várába, s onnan a török főhadiszállásra Drinápolyba költözött. Innét 1717-ben Konstantinápoly Péra nevű városrészébe, s utóbb a Bosporus legkiesebb pontjára, 1 Maga Bercsényiné mindig »Christiná«-nak írja alá nevét, latinosan. T. K. 2*