Kőszeghy Pál: Bercsényi házassága, Történeti ének 1695-ből / Közli Thaly Kálmán. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Kvk., 1894. / Sz.Zs. 1433
ACTIO CURIOSA. - BEVEZETÉS.
ACTIO C IIKIOSA. 178 gonddal és iparkodással vannak pingálva; ám a kis Palocsay Gyurka már akkor is versbeli gratulált, és bármennyire kezdetleges, egyenként rakott betűi — különösen az s, p, g, li, z, — alakjából tisztán fölismerhetni már a későbbi kurucz vezér s poéta férfikori kézvonásainak elemeit. 1 Ha most már az utóbbiakkal, pl. az 1698., 1701., 1703, 4—10-ikiekkel összehasonlítjuk az »Actio Cnriosa« írását : a szembetűnő hasonlatosságot — mondhatnók tán: azonosságot — lehetetlen föl nem ismerni; úgy, hogy a Thökölykori színműnek ezen, a Palocsay-levéltárban ránk maradt példányát, minden valószínűség szerint, sőt majdnem föltétlen bizonyossággal, br. Palocsay György kezétől Írottnak állíthatjuk. Természetesen, ezen könnyű, hajlékony ifjú kézzel, nyugalmas napokban, kedvtelésből, időtöltésből készült másolatnak betűi finomabbak, apróbbak, gondosabbak, mint az utóbb, a súlyos harczi pallos forgatásától elnehezedett férfiúi kemény karral a táborokban — gyakran rossz tollal, rossz téntával, göcsörtös paraszt-asztalon, vagy felfordított dobfenéken - hirtelenében papírra hányt-vetett hadi jelentések s levelekéi; avvagy a csatákban kapott, évek múltán is fel-felfakadó sebei miatt ágyhoz kötött daliának, kínban fetrengő fekvése únalmai elűzésére szerzett és nyoszolyában irkált versfogalmazatainak kuszált sorai. 2 Mindazáltal egyes betűinek hasonlósága még ezeknél is feltűnő. A föntebbiek alapján elfogadva tehát, hogy az »Actio Curiosa« a fiatal br. Palocsay Györgynek kezével készült egy1 Hogy ezen az egy, máig fenmaradt, gyermekkori versén kívül Palocsay György, serdűlő és fejlődöttebb ifjú korában költői műveket nemcsak másolt, hanem maga is szerzett számos verset: ugyancsak őmaga énekli egy 1701-ik évbeli poémájában : »Ki ez verseimet elmémmel találtam : Iffiúi koromban már én is próbáltam, Tudós emberektül néha taníttattam,« etc. 2 »Az ezerhétszázban és hetedik számban, Úgy mindszent havának negyedik napjában, Landau alatt esett sebben fekvő ágyban írtam verseimet, hol kínban, hol búmban.« — Jegyzé föl egyik harczi éneke végstrophájában Palocsay György.
