Kerpely Béla: Hires erdélyi vadászokról és vadászataikról, Jellemrajzok és vadászjelenetek a XVIII. és XIX. századokból / Budapest, Sportirodalmi Vállalat, 1922. / Sz.Zs. 1629
12. lfj. Wesselényi Miklós báró
58 ritatlanul vágtat a kastély udvarára és még volt annyi ideje, hogy pipára gyújtva szívélyes házigazdához illően fogadja a tornácon az egyenként szállingózó tiszteket. A megérdemelt tokajit Wesselényi nagy becsben tartotta. Csak ritka esetben a kiválasztottjai közt emelt belőle néha poharat. Az utolsó palackokat 1849 utolján a zsibói kastélyban megfordult hívatlan vendégek ürítették ki, az unokák 3" számára kostolót sem hagyván belőle .... Amilyen bravúros lovas, olyan szenvedélyes vadász volt. Ha csak egészsége engedte, nem mulasztotta el, hogy magát a tövésben ne gyakorolja. — Hanem lövésben magát kiki csak egy bizonyos fokig tökéletesítheti, — mondja Újfalvi. — Az egyik korábban, a másik későbben éri el lövése culminátióját, de azontúl akármi nagy erőfeszítéssel sem viheti. Korniss Gáspár gróf korának legjobb pisztolylövője az 50-ik, én magam-a 32-ik, Wesselényi a 12-ik évében értük el lövésünk maximumát, amin tul sohasem vihettük. Sokat, többet vadászott mint kortársai, mert az erdélyi vadászatokon kivül részt vett az osztrák, cseh, morva és magyarhoni nagyszerű vadászatokon is. Rendes vadásznaplót vezetett, melybe azonban csak a leterített nagy és nemes vadakat jegyezte be, az aprót figyelemre sem méltatta. Később megbánta ezt a mulasztását, mert ha minden elejtett vadat feljegyzett volna, bámulatos mennyiséget mutathatott volna ki naplójában. Csak egy példát: gróf Kalonicsnak pozsonymegyei körvadászatán egy napon 105 drb. nyulat lőtt, többet mint erdélyi vadásztársainak legnagyobb része egész életén át. Az áftala leterített nemes-, és nagyvadak száma is tetemes: 46 farkas, 220 szarvas, 262 vaddisznó és 45 dámvad van naplójában feljegyezve, melyeket különböző területeken és időben ejtett. Wesselényi, bár örökölte apja heves vérmérsékletét, mégis tudott indulatain uralkodni és különösén vadászatain kedves és vidám volt. Újfalvi egy esetre emlékszik csupán, mikor béketürését veszítve dühbe jött. Az eset a következőkép történt: A Runk magaslatot hajtották vaddisznóra. A véletlen ugy hozta, hogy a hajtásba egy jól kitermett medve
