Kerpely Béla: Hires erdélyi vadászokról és vadászataikról, Jellemrajzok és vadászjelenetek a XVIII. és XIX. századokból / Budapest, Sportirodalmi Vállalat, 1922. / Sz.Zs. 1629
9. Medvehajtás muzsikaszó mellett Bánffy János bárónál
42 Nagy Áron uram székely góbé volt és amilyen kitűnő gazda, olyan fukar is. Nem egyszer vetette szemére urának, a régi, hűséges cselédeknél elnézett korholó hangon: — Mire ez a cécó méltóságos uram? Ez a felesleges pénzpocsékolás? Azon a pénzen inkább felépithetnők az új birkahodályt, melyre felette szükségünk vagyon. De hát, a parancs az parancs és hiába dohogott magában Nagy ^ron gazda, csak behivatta a kancelláriába Bojdáné asszonyt, a kulcsárnőt és a lelkére kötötte, hogy azután panaszuk ne legyen az uraknak! Szellőztetni a szobákat, friss, patyolat huzatot az ágyakra és berendelni a főzőasszonyokat a konyhára, holnapután vadászatra érkezik az uraság, vendégeivel. Azután az udvarosra került a sor: friss almot a vendégólakba; a pincemesterre: készitse ki az ezüst kupákat és az anno 1782-ős szarnos-udvarhelyi rizlinges hordót fejtse meg, mert hogy azt kedveli a méltóságos báró ur legkivált. Csatakos őszi nap volt, mikor az uri fogatok, egyik a másik után, begördültek a tőkési Bánffy kastély udvarára. A tüzes arabsokon tajtékot vert a sallangós szerszám a rossz útban. Az elsőnek érkezett háziúr a kasíéiy tornácán fogadta szives istenhozottal vendégeit: Kemény Sámuel, Bornemisza József és Lipót bárókat, Tholdalagi György grófot, bátyjait György és Elek bárókat, Béldi Vencel grófot, Ötves Mihály és Újfalvi Sándor erdélyi nemes urakat. Maga intézkedett Nagy Áronnal, hogy a vendégek lovai, kopói, emberei, — akiket hosszú szekérsor hozott, — kellő szállást kapjanak, mig az urakat, Georges, az előreküldött komornyik kalauzolta szobáikba, ahol lemosták magukról az ut sarát, azután a kandalló kellemetesen duruzsoló tüzének melege mellett, derűs beszélgetés mellett gyűltek egybe a pipázóban/Ország dolgáról, gazdasági bajokról diskuráltak, a háziúr pedig a másnapi medvehajiás részleteit beszélte meg főerdészével. — A S'trimba magaslatot hajtjuk meg méltóságos uram. Onnét jeleztek medvéket erdészeim. Georges komornyik hét órakor széttárta az ebédlőterem szárnyas ajtaját:
