Kerpely Béla: Hires erdélyi vadászokról és vadászataikról, Jellemrajzok és vadászjelenetek a XVIII. és XIX. századokból / Budapest, Sportirodalmi Vállalat, 1922. / Sz.Zs. 1629

9. Medvehajtás muzsikaszó mellett Bánffy János bárónál

Medvehajtás muzsikaszó mellett, Bánffy János bárónál. Anno 1810 őszének egy délutánján Nagy Áron uram, Bánffy János báró tőkési gazdaságának tiszttartója éppen ebédutáni pipája hamuját verte ki, mikor az udvarról idegen ló dobogása ütötte meg a fülét. — Mi a' már?! — nézett ki az ablakon. — Erigy lyányom nézd meg, mi szél hozta ide azt a legényt? — szólt azután Maris szolgálóhoz, aki nagy hasáb fenyőfát tett a boglyakemence tüzére, mert ugyan még csak szeptember végét mutatott a kalendarium de hát, a havasalján korán beköszönt a hideg, nyirkos ősz. Maris leányzó perdült-fordult és pecsétes levelet nyújtott át a gazdájának. — Lovas küldönc hozta Kolozsvárról. Nagy Áron uram föltette orrára az ókulárét és megnézte az irást. — Méltóságos urunk kezevonása — mormogta és tempósan vágta fel a borítékot. Feléig sem olvasta még el a levelet, nagyot ütöft öklével az asztalra. — Nna! Már megint vadászat! — kiáltott és az ókulárét a homlokára tolta. — Haszontalan mulatozás 1 Bánná a kő, ha urunk egymagában űzné vadját, de mire az a sok vendég? És még az urakat is szívesen látnám, csak ne volna velük a sallangjuk, az a sok fene lövész, pecér, kürtös, kocsis, ló, kutya 1 Feleszik az éléstárat, borospincét, zabosládát!-