Kerpely Béla: Hires erdélyi vadászokról és vadászataikról, Jellemrajzok és vadászjelenetek a XVIII. és XIX. századokból / Budapest, Sportirodalmi Vállalat, 1922. / Sz.Zs. 1629
3. Erdély fénykora
I 18 A bjelovjesi tenyészetből sikerült egy törzset beszereznie (1 bika, 3 tehén) mely az évek folyamán szépen el is szaporodott ugy. hogy az utolsó években — háború előtt, — mintegy 25 drbból állott a plessi csorda dacára, hogy évente bizonyos számú állat teritékre is került. A magyarországi Javorinán Hohenlohe herceg tett kísérletet a bölény szabadban való tenyésztésével a háborút megelőző években és ezt a honosítási kísérletet is siker koronázta. Ám, a sors ugy hozta, hogy a bölény utolsó mentsvárai a hadszintérbe estek; keresztül gázolt rajtuk a világégés pusztulást ontó tüzszekere, mely elsöpörte a plessi tenyészetet, megsemmisítette a javorinai csordát, a cárok bjelovjesi vadászkastélya pedig kifosztva, a benne felhalmozott trofeumok szertehordva, elpusztítva, az ősrengeteg százados fái irtás alatt. Mikor a németek 1914-ben litvániai diadalutjokban elérték a Grodrió és Breszt-Litovszk között elterülő őserdőséget, az egész hatalmas rengetegben nyomát sem találták már a hires bölénycsordának, pedig az ottani német haderők akkori parancsnoka Scholtz tábornok napi parancsban tiltotta meg tisztnek, legénységnek egyaránt, hogy a netán szemük elé kerülő bölényekre lőjjenek. A ,, waidgerecht" német tiszteletben tartotta az ellenséges cár féltve őrzött vadászterületét tudva azt, hogy ebben a nevezetes erdőben él az utolsó európai bölénycsorda, mely mint értékes természeti emlék, a háború borzalmai közt is igényt tarthat a feltétlen kíméletre. Hanem a német vezér tiltó parancsa elkésett, mert a hátráló oroszok, — mint minden értéket melyet menekülésük közben átkellett volna engedniök az ellenségnek, — a bölényeket is magukkal hajtották az ország belseje felé, vagy pedig elpusztították. Szomorú tény az, hogy a bjelovjesi ősrengetegben ma egy fia bölény sincsen, a vadon falvai felperzselve, az egykori őserdőben ölfarakások .... Német embernek, a hires hamburgi állatparktulajdonosnak, Hagenbeck-nek jutott eszébe, hogy szakemberek által kutatást végeztessen az irányabn, vájjon a világon hol és hány darab európai bölény maradt még életben a rémes világdulás után?
