Ilosvai Lajos Károly: A kutya sportszerű tenyésztése, nevelése és idomítása, Részletes vezérfonal ebtenyésztők és ebkedvelők számára / Budapest, Athenaeum, [1928?]. / Sz.Zs. 1382

MÁSODIK FEJEZET. Az ebtenyésztés eélja, eszközei és alkalmazása.

60 hasonló hibákban jelentkeznek és akkor mindjárt kész az elhamarkodott ítélet a beltenyésztés ellen. Holott ezen egy kis rendszerváltoztatással és radikális eljárással változtatni lehet. Tervszerűen megkombinált beltenyésztéssel tenyész­tett és további tenyészcélokra meghagyott tenyészállatokat célszerű különböző vidékekre kiadni felnevelés végett és a különféle létfeltételek alatt felnevelkedett tenyészállatok­kal azután szép eredményt lehet elérni. A beltenyésztés egy különleges következményének te­kintik az albinizmust. A kutyáknál az albinizmus ritkán mutatkozik mint tökéletes albinizmus, hanem fokozatosan jelentkezik. Eleinte a szín fakul meg: feketéből szürke, vörös­ből sárga. Az orr, szem és fül bőre világosabb lesz és hús­színűekké válnak. Fehér mellfolt, majd a lábak végei lesznek fehérek. De idegen vér hozzáadásával gyorsan lehet ellen­súlyozni e hatásokat. Nem szabad a beltenyésztésben olyan tenyészállatokat összehozni, melyeknek velökszületett hibái vannak, különösen ha ezen hibák az ősökben is megvannak vagy megvoltak. Hogy a beltenyésztést hány generáción át lehet űzni, erre nézve különböző tapasztalatok vannak. Khortals griffonjait 20 generáción keresztül állandó bel­tenyésztéssel tenyésztette és az ivadékok sem kisebbek, sem gyöngébbek nem lettek, temperamentum és termé­kenység dolgában sem voltak kifogásolhatók. Mr. Lawerack 30 éven át folytatta a beltenyésztést és csodás eredményeket ért el, a leghíresebb angol tenyésztők a beltenyésztést űzik. W. v. Daacke Osterodeban apa és leány, majd anya és fia párosításával a tacskótenyésztésben kiváló eredményeket ért el. Hol lennének a vörös tacskók az ő beltenyésztése nélkül ? Hogy milyen nagy eredmények érhetők el a beltenyész­tés úíján a tenyésztésben, azt Mister Bruce Lowe mutatta ki a telivér lovakra való alkalmazásban. Buzzi Géza Félix a «Vadászat és Állatvilág» 1901. évfolyamában egy cikk­sorozatban »A Bruce Lowe-féle theoria az ebtenyésztés­ben» címen részletesen ismerteti Bruce Lowe számrendszerét, melynek kiindulási pontja azon 43 anyakanca volt, mely a telivéranyag legszélső őseként szerepel, amelyekre tényleg a telivér lovak származása nemcsak visszavezethető, de ki is mutatható. Az ebtenyésztésben a számrendszer kívána­tos volna, de nem valósítható meg minden fajtánál, mert

Next

/
Thumbnails
Contents