Ilosvai Lajos Károly: A kutya sportszerű tenyésztése, nevelése és idomítása, Részletes vezérfonal ebtenyésztők és ebkedvelők számára / Budapest, Athenaeum, [1928?]. / Sz.Zs. 1382

NEGYEDIK FEJEZET. A kutyafajták ismertetése. A kutyafajták csoportosítása

229 esetén a test oldalán összegubbancolódik s így a szőrzet gyapjas. A pumi szőrzete keményebb és valamivel rövidebb, így az összegubbancolódásra nem annyira hajlamos. A pumi fején a lomposabb szőrzet a szemet jobban eltakarja és az arcorri rész is szakállasabb. 14. Színe vörhenyes fekete és a szürkének minden árnyalata. Hibák : a rövid, nyilt szőrzet, a hosszú megnyúlt fej, magas lábak, tarkaszínűség. Úgyszintén a fehér mellfolt és fehér mancsok szintén kiküszöbölendők a továbbtenyésztésből. B) Német ebek. A német juhászkutya. A német juhászkutya mai alakjában a nyáj őrző, hasznos és védő kutyának a legtökéletesebb megszemélyesítője. Már évezredek előtt ilyennek szánták, de az idők folyamán és változásai közben elfaj ult s ma ismét megúj ulva áll előttünk. Amit a cölöpépítmények ősi lakója a vadkutya szelidítésével és keresztezésével akart elérni, azt elérte az újkor tenyésztője a tisztán tenyésztéssel és visszavezette ahhoz a formához, amelyből a fajta kiindult, a vadkutya formájához. A német juhászkutya a mult században éppen olyan elhanyagolt volt, éppúgy keveset törődtek vele, mint eddig nálunk a magyar juhászkutyával. Ott is hosszú idő telt el, míg megtalálták és összeszedték a szintén kivesző félben levő agyonkeresztezett juhászkutyát, melynek csak biztos vezető kézre volt szüksége, hogy az elfajulástól és elértéktelenedéstől megmentsék. A mult század 80-as éveiben indultak meg az első kísérletezések, hogy a német juhászebet a sportszerű tenyésztés körében tisztavérben való tenyésztésre bevonják. Ezek az első kísérletek azonban egységes irányítás, közös célra való törekvés hiányában eredménytelenek maradtak, de az első lökést, az érdeklődés felkeltését megadták és a juhászkutya nem került le egészen a színtérről, mert szerepelt itt-ott a kiállításokon, a képzett bírák foglalkoztak vele és olyan faji és tenyésztési bájakat árult el, hogy az érdeklődést fokozta maga iránt. A mértékadó körök érdeklődése, a korán elhunyt Meyer Artúr éleslátású kynológus és Stephanitz kapi-