Ilosvai Lajos Károly: A kutya sportszerű tenyésztése, nevelése és idomítása, Részletes vezérfonal ebtenyésztők és ebkedvelők számára / Budapest, Athenaeum, [1928?]. / Sz.Zs. 1382

NEGYEDIK FEJEZET. A kutyafajták ismertetése. A kutyafajták csoportosítása

II. ŐRZŐ- ÉS HASZONEBEK. 1. RENDŐR-, HADI- ÉS PÁSZTOREBEK. AJ Magyar ebek. A magyar juliászkutyákról általában. A magyar juhászkutya egyike a legkevésbbé ismert kutyafajtáknak. A fajta tulajdonképpeni keletkezése nem mutatható ki pontosan. Egy monda azt regéli, hogy egy­szer szerb pásztorok egy veremalja farkaskölyökre bukkantak, vizet tettek eléjük és megfigyelték hogyan isznak. Amelyek szürcsölték a vizet, azo­kat leütötték, amelyek pedig kutyamódra lefe­tyelték, azokat felnevel­ték és betanították nyáj­őrzésre. Ezeknek a far­kasoknak házikutyákkal való keresztezéséből szár­maznak állítólag a ma­gyar juhászkutyák. Ez persze csak monda. Az bizonyos, hogy megvannak és eddig vajmi keveset törődtek velük. Pedig olyan tulajdonságaik vannak, melyek folytán megérdem­lik, hogy velük alaposabban foglalkozzanak. Kiváló tulajdonságaik vannak a magyar juhászkutyák­nak. Óriási éberséggel párosult nagyfokú bátorságot, ren­díthetetlen hűséget mutatnak. Gazdájukat vagy az őrizetükre bízott nyájat megvédik minden rablótámadás ellen s az elszéledt állatokat buzgón terelik össze. Mint házőrzők felül­múlnak minden más fajtát abszolút megvesztegethetetlen­ségükkel. Fölényük dacára jól megférnek más kutyákkal is. Ezen velükszületett tulajdonságaikhoz járul még nagy tanú­Magyar juhászebek. kuvasz, komondor és puli.

Next

/
Thumbnails
Contents