Ilosvai Lajos Károly: A kutya sportszerű tenyésztése, nevelése és idomítása, Részletes vezérfonal ebtenyésztők és ebkedvelők számára / Budapest, Athenaeum, [1928?]. / Sz.Zs. 1382
HARMADIK FEJEZET. Az ebek idomítása és nevelése.
105 tanácsot és utasítást óhajtok adni. Mindenkinek, aki kutyát óhajt idomítani, azt alaposan tanulmányoznia kell, először kutya nélkül, azután kutyával. Még alapos tanulmányozás után sem tud mindenki úgy idomítani, ahogy kell, mert az idomítás sok türelmet, fáradságot és tapasztalatot igényel s e mellett minden ebbel másként kell bánni, minden ebet egyénileg kell kezelni. A tapasztalat lévén ezen a téren is a legnagyobb mester, ennélfogva, aki az idomítással maga akar foglalkozni, egy jó idomítókönyv alapvételével fogjon hozzá ehhez a szép munkához. Most hogy ezen könyvem második kiadásban jelenik meg, és az Athenaeum kiadótársulat a könyv bővítésére megfelelő terjedelemben hozzájárult, így felhasználom az alkalmat arra, hogy a rendőrkutya idomításáról részletes utasításokat adjak s ezek alapján mindenki maga idomíthatja és készítheti elő kutyáját a különböző vizsgákra és versenyre. Munka közben tanító és tanítvány együttesen esetről-esetre tanul, mert az idomítás módjait nem is lehet olyan pontosan előírni s nem is kell az előírást olyan pontosan betartani, mivel az idomításba kerülő nyersanyag, a tanulatlan eb is alá van vetve a hangulatok és érzelmekből fakadó diszpozíciónak és így ezekhez is kell igazodni. Akinek türelme, ideje lehetővé teszi, nagyon ajánlom, hogy saját magának saját maga idomítsa a kutyáját. A rendőrnek is legjobb, ha saját maga által idomított kutyája van. Németországban a rendőrkutyaügynek nagyobb múltja van és ott rendőrkutya-tenyésztőtelepekkel kapcsolatos rendőrkutya-oktatóiskolák működnek a legcélszerűbb berendezésekkel felszerelve. A kutyák tanítását és idomítását ezeken a helyeken külön erre a célra kiképzett vezetők irányítják az alaposságukról híres németek bevált és tapasztalatokból merített eredményes módszerei alapján. Rendőri célokra leginkább a német juhászebeket szokták felhasználni, mert ennek a fajtának az alakja, színe, nagysága és egyéb szellemi tulajdonságai olyanok, melyek mintegy arra a célra teremtettnek minősítik. Azonban a német juhászeb mellett még más fajták is igen alkalmasaknak bizonyultak, sőt sok tekintetben a többi ezen célra felhasznált másfajta kutyák egyes egyedei még a német juhászebeket is messze túlszárnyalták teljesítményeik tekintetében. A német juhászeben, vagyis az úgynevezett farkaskutyán kívül :
