Illés Nándor: A vadőr. Kézi tankönyv a M. Kir. erdőőri szakiskolák számára. Budapest, 1907.

II. A vadak életjelenségei

92 is. Mikor lassú szökdécseléssel haladnak, nem ugorják át az első lábak nyomát, hanem abba belelépnek, minek következtében nyomuk képlete rendesen páros. (50. ábra b.) Az első lábak lenyomata valamennyi vadnál, kivévén a nyulat és mókust, nagyobb a hátulsónál. A jobb lábat a baltól a szarvasféléknél meg lehet különböztetni a belső köröm rövidebb voltáról; ragadozóknál a nagy ujj fekvéséről, madaraknál pedig arról, hogy a hátsó ujj, vagy annak helye befelé (a test felé) áll. A vadak nyomát a vadőrnek kiváltképen szükséges ismerni, mert az ö feladata a vadak kinyomozása. Ez nemcsak abból áll, hogy meg tudja mondani, melyik vad-nem van jelen az erdőben, hanem pl. szarvasoknál, hogy olyan-e, milyet a vadászur lelőni vagy lelövetni akar, tehát hogy bika-e, vagy suta, nagyobb, vagy kisebb állat-e. Szorgalmas nyomozás fölvilágositja a vadőrt arról: a terület mely részén pihen a hasznos vad, merre megy onnét ki és merre megy vissza és merre szokott tápláléka után járva, kódorogni. Megtudja egyszersmind azt is: van-e erdejében ragadozó vad, merre szokta irányítani útját és hol és miféle kárt vitt végbe. A nyomok után ismeri meg a vadak járóit s tudja vadászat alkalmával azokon fölállítani a vadászokat, annak juttatván a jobbik helyet, a kinek dukál. Nyomozásra legjobb az újra esett hó ; abból pedig az, a mely éjféltájban, de legkésőbb reggeli 4 órakor elállott és csak vékonyan esett. Az okos vadőr havazás idején éjjel bizonyos időszakokban (1—2 órás közökben) deszkácskákat rak ki a szabadba, hogy lássa, mily vastagon esett a hó, s arról meg tudja ítélni, melyik nyom az ujabb. Ily havazás után a jóravaló vadőr bejárja erdejét s a talált nyomokról, mint könyvből leolvassa az elmúlt éjjel benne lefolyt élet történetét. Nyáron nehezebb nyomot mutató helyet találni, mert csak nedves földön préselődik be a láb formája. Csak az erdőn átvonuló utak, folyók és patakok partjai, dagonyák és sózók szolgáltatnak nyomtartó helyeket. A hol ilyenek nincsenek, csinálni kell. Legjobb erre a czélra nem erősen járt utak széleit és nyiladékókat fölszántatni és beboronáltatni.