Illés Nándor: A vadőr. Kézi tankönyv a M. Kir. erdőőri szakiskolák számára. Budapest, 1907.

I. A vadak leírása - Madarak - Nappali ragadozó madarak - III. Sólyomfélék

70 A fiatal örvös galamb-, az öreg hollónagyságu, de hosszú szárnyai és farka nagyobbnak mutatják. A csör rövid, tőben széles; a estid, elől, az ujjak felöl vértezett, hátul azonban, valamint az ujjak töve meg a marok, hálózatos. A csüd csak valamivel hosszabb a középső ujjnál. A középső és belső ujjak középső izületén nagy bibircs van. Szeme, viaszhártyája, lábai sárgák. A 4. evezötoll a leghosszabb. Az összecsukott szárnyak hegye a fark közepéig ér. Az öregek fölül majdnem egyszinü hamvas, vagy barnásszürkék, alul fehéres-szürkés alapon szürkés-fekete, vagy szürkés-barna, keskeny, keresztbefutó csikókkal tarkitottak; a fiatalok fölül barnák, a fejen s főleg a nyakon és szárnyfedőkön rozsdásfehér és fehér hosszanti foltokkal; a háton egyes keskeny világos tollszegésekkel, alul rozsdaszinbe hajló fehér szinü, hosszúkás, könvcseppalaku feketebarna foltokkal. A fark mindig csikós. Rendkivül ügyes röpülésü, vakmerő ragadozó, az apró madaraktól kezdve föl a fáczányig, nyúlig minden vadat megtámad s a baromfiban is nagy kárt tesz. A karvaly, karulymadár, karuly, karul, verebészö héja (Dunántul néhol), verebészö (Alföld), csikós (Fehénn.). Gerlenagyságu, de hosszabb farkú. Szárnya csak a farka közepéig ér; a 4. és 5. szárnytolla a leghosszabb. Csőre aránylag kicsiny, középső ujja ellenben hosszú, a csüd elől-hátul vértezett s nem hálózatos, összecsukott szárnyak hegye a fark közepéig ér, a farkon 5 sötét harántsáv, a torkán fehéres foltozás, mely néha csak a tollak töfelén látható. Karmai tühegyesek, nem vastagok; viaszhártyája zöldessárga ; lábak és szemek sárgák, csör kékes szaruszínű. Színezete nagyon változó, különben felül kékesszürke, a tarkón elmosódott fehér folttal, alul fehér, számos barna (a hím) vagy feketésszürke hullámos harántsávval, a hím rozsdavörös mellel. A fiatalok felül barnák, világosabb tollszegélyekkel, alul fehéres, szivalaku nyilfoltokkal. A legközönségesebb ragadozó madarunk. Sikság és hegyvidék között nem válogat; de költeni jobb szeret fenyvesben. Öszszel, télen kertekben és házak közelében is szívesen tanyázik, szóval ott szeret lenni, a hol apró madár bőven van. Április