Illés Nándor: A vadőr. Kézi tankönyv a M. Kir. erdőőri szakiskolák számára. Budapest, 1907.

I. A vadak leírása - Madarak - Nappali ragadozó madarak - III. Sólyomfélék

61 barna sötétebb szárfoltokkal; evezői feketebarnák (a legnagyobbak töfele belül fehér); alsó teste fehér alapon világosbarna harántsávokkal; torka is fehér, finom, szabályszerű barnás, hosszanti foltokkal; farka, mint a háta, csokoládészin barna, de hegye világosabb s 4 sötét sáv disziti. A tojó nagyobb, hasa foltosabb. A fiatalok fölül fakóbarnák, sötétbarna szárfoltokkal, alul sárgásbarnák, a tollak töfele azonban fehér. Nem ritka; szórványosan az egész országban előfordul; azonban rendszerint a vizben gazdag területek erdőségeit lakja, vonulás közben pedig a mezőkön is megjelenik. Élelme leginkább kigyó, béka, egér. 3. Bese vagy rétisas, halászsas, tavi sas. Legnagyobb hazai sasunk.*) A nemes sasoktól abban különbözik, hogy rövid, vastag csüdje csak félig (nem egészen a lábtöig) tollas; szárnya eléri fehér farka végét s a 3., 4., 5. szárnytolla a leghoszszabb; csőre nagy, magas, a fiataloké fekete, az öregeké sárga, ugy mint a viaszhártya, meg a csüd is. Az öreg him földszin-barna, feje fakó, farka hófehér, evezői feketésbarnák. A tojót csak a nagyobb termet különbözteti. A fiatalok sötétbarnák, fehéres rozsdaszinü és feketés-barna foltokkal; farkuk nem fehér, hanem barna. A szem: az öregeké sárga, a fiataloké barna. Leginkább a Mohácstól délre esö berki erdőkben tanyázik, azonban a meddőn maradt párok elkószálnak a felső Tiszáig is. Halakat, vizi madarakat, kisebb emlősöket, de nyulakat, sőt őzgidákat és nagyobb baromfit is ragadoz. A dögöt is kedveli. 4. Halvágó vagy halászsas, halvágósas, kéklábu halászsas. Olyvnagyságu, de karcsúbb, tarkóján a tollak meg vannak hoszszabbodva és üstököt képeznek. A fekete csör kampója igen hosszú (majdnem nyúlik tul az alsón); a csüd kopasz,**) inkább rövid (55—63 mm. hosszú), de vastag; a külső ujj vetélő ***); a karmok igen vastagok, hegyesek, hosszúak; az ujjak alsó fele igen érdes, hogy a halat jól megfoghassa; szeme sárga; viaszhártyája és lábai világos-szürkéskékek; *) A tudósok az ölyvek közé számítják. **) Ebben különbözik a nemes sasoktól. ***) Előre-hátra fordítható.