Illés Nándor: A vadőr. Kézi tankönyv a M. Kir. erdőőri szakiskolák számára. Budapest, 1907.
I. A vadak leírása - Madarak - Tyúkok - Fajdok
* 31 az evező- *) és farktollak is. A szárnyfedő tollak apró szürke pettyekkel vannak behintve, az evezőtollak szabályos, a kormánytollak**) pedig szabálytalan fehér tollakkal tarkitva. Á torkaiját erős tollszakál disziti, melyet indulatba jövet föiborzol. Pulyka nagyságú madár s 8—9 kg. nehézre is megnő. A fiatal kakasok kisebbek és farktollaiknak középsője szemmel láthatólag hosszabb a többinél. A tyúk egészben véve vörhenyes szinü s Vs-dal kisebb és könnyebb a kakasnál. Szemrózsája halványabb és keskenyebb. Tollszakálla nincs, ujjain azonban megvannak a fésűs rojtok. Csüdje tollasabb a kakasénál. A siketfajd a magas hegység lakója. Vas- és Sopronmegyék nyugoti szélén azonban az Alpesekböl kinyúló dombos vidékre is lehúzódott. Tápláléka télen farügy, fenyvek fiatal hajtása, nyáron bogyó és mag. A siketfajd párzása, v. i. vadászosan mondva dürgése, a szerint a mint korábban, vagy későbben indul a kikelet, s indul vele a párzási ösztön, márczius végén vagy április elején kezdődik, mikor a hegyek nagyrészt még hóval vannak födve, s csak itt-ott láthatók egyes kopasz helyek, és eltart 4—5 hétig. ***) Rendesen ugyanazon helyen szokott dürrögni, többnyire fákon, Erdélyben a földön is s csak akkor keres más helyet, ha vágás következtében a környék képe megváltozik. A dürgés kora hajnalban még sötétben, vagy a szürkület kezdetén, szóval pitymallatkor történik, a midőn a kakas valamely fa ágára szállva, testét billegetve, szárnyait leeresztve, farkát szétterjesztve s szakállát felborzolva: hallatja szerelmi énekét (keczeg). Napkeltével a íöldre száll, hol az összegyűlt tyúkok «kak! kak!» hanggal üdvözlik. Itt a keczegést még néhányszor megismételvén, pulyka módra körülkeringi azokat, hogy párját kiválassza. A tyúk csendes helyen, leginkább vágásban a földön *) A szárnyak hosszú, kemény tollai. **) Farktollak. ***) Azt tartják: a siketfajd dürgése végződik, mikor a bükkfakadás kezdődik. ?