Illés Nándor: A vadőr. Kézi tankönyv a M. Kir. erdőőri szakiskolák számára. Budapest, 1907.

I. A vadak leírása - Emlősök - Nem kérdődzők - Ragadozó vad

28 Két válfaja van: a közönséges vagy vörös és a szenes vagy fekete róka, mely utóbbi, mint neve is mutatja, sokkal sötétebb szinü. A közönséges rókának felső ajka mentén a szájszeglettöl fel a pofákig, fehéres sarló-alaku foltja van, mely az alsó álkapcson s a torkon kiszélesedik s a mellső lábakon hegyes sávban végződik. Ez a folt és sáv a szenes rókánál feketés szürke. Barlangokban, sziklahasadékokban és a borztól elfoglalt, vagy maga kotorta lyukakban lakik. A róka a szerint, amint korábban vagy későbben enyhül a tél, januárius végén vagy februáriusban koslat. Koslatásának módja megegyezik a kutyáéval. A koslató nőstényt rendesen több kan követi, egyik az oldalán, a többi amannak nyomában. Koslatáskor a pávához hasonló hangon rikácsol. Rendes ugatása azonban kahhantó (kahog). A nőstény 60—64 nap múlva, márczius végén vagy áprilisban 4—7, néha több kölyköt is hoz napvilágra, melyek idomtalanok, szürkés barna szinüek és 14 napig vakok. Szőrük lassankint átváltozik, de még öszszel is kormosabbak az öregeknél. 4—5 hetes korukban már kimásznak a lyuk szádájába sütkérezni, játszani. A kan is segit a nősténynek a kölykök táplálásában s ez időben sok kárt teszen, de mindkettő oly okos, hogy kölykei tanyája közelében, hogy azt el ne árulja, nem rabol. Julius elején a rókacsalád elhagyja az elbolhásodott lyukat és a vetésekbe, csalitosokba vonul, a mező letakaritása után pedig szétválik. A róka 10 hónapos korában már nemzöképes, 2 esztendős korában pedig tökéletesen kifejlődött. Fogságban 10—16 esztendeig elél. Okos állat. Farkas. A farkas nyáron vöröses szürke, télen szürkés fekete szinü, hasalja pedig szennyes fehér. Szőre hosszú, nyakán sürü és borzas. Egészben véve nagy juhászkutyához hasonlít, 65—70 cm. magas, de különbözik abban, hogy hátsó lábai rövidebbek lévén, dereka a nyak felé meredeken emelkedik fel.