Illés Nándor: A vadőr. Kézi tankönyv a M. Kir. erdőőri szakiskolák számára. Budapest, 1907.

II. A vadak életjelenségei

99 Megesik, hogy juh jár dámos vadasban s annak a nyoma téveszti meg a gyakorlatlan vadászt. Azonban a juh csülke egészen tompa (kerekded) és széjjelebb álló, mint a dámé (39. ábra). A lapátos meg a suta nyomának egymástól való megkülönböztetésére a következő jelek szolgálnak. A lapátos nyoma valamivel kerekdedebb a sutáénál s erös lapátosok különválva élvén, külön nyom erös lapátosra vall. A nyom szélessége erös lapátosnál 45 mm., öreg sutánál 35 mm.*) A többi korosztályok méreteit még nem közölte senki. A nyomköz szintén nagyobb a lapátosnál, mint a sutánál. A lépés hosszúságára nézve csak annyit tudunk, hogy a sutáé ritkán haladja meg az októberi szarvasborjuét. Az 02 nyoma sokkal kisebb mint a szarvasé, avagy a dámé. A szarvasborjué nagyobb, mint a kifejlett özbaké. Csak a dámborju nyári nyoma téveszthető össze az öz-sutáéval. Nyáron azonban a dámborju nyoma mellett ott van az anyjáé is, a mely pedig nagyobb; az özsuta mellett pedig ott van a borjáé, az pedig kisebb; ha pedig nincs mellette más nyom, akkor bakkal van dolgunk. Az öz nyomára jellemző a sarok, mert az annak V

3 részét foglalja el; továbbá a fattyucsülkök távolsága, a mely aránylag véve nála a legnagyobb.**) Az erös bak nyoma mintegy 28—30 mm. széles és 45 mm. hosszú A villás « A nyársas « A suta « Az ünö « A gida « a b B9. ábra. a) A dámsuta l>) A juh nyoma, nyoma. 23 19 26 19 15 és 29 mm. hosszú « « (augusztusban). *) Vadászati Zsebnaptár 1888. **) Mintegy 8/é része a lábnyom hosszúságának, mig a szarvasnál, dámnál mintegy l/

2-e, a vaddisznónál kevesebb mint il

4-e, de itt az első lábaké is lenyomódik.