Illés Nándor: A vadőr. Kézi tankönyv a M. Kir. erdőőri szakiskolák számára. Budapest, 1907.

II. A vadak életjelenségei

97. melléje lépés nem tökéletes, hanem a hátulsó láb nyoma félig takarja az elsőét, a midőn tehát a nyomban 3 sarok látható, ez a háromsarkú nyom (36. ábra c). Mikor a szarvas fektéből felkél, csülkei annak közepébe lenyomódnak. Ez a felkelő szarvas nyoma. Mennél nagyobb és nehezebb a szarvas, annál nagyobb és mélyebb ez a nyom. Mikor a szarvas fut, akkor a csülkei (még a bikának is) szétterpeszkednek s a fattyucsülkök is lenyomódnak, a lépés pedig nagy (37. ábra). Ez a nyom soha sem oly tiszta, mint a lépésben haladó avagy ügetöé, mert a nagy erö a földet, vagy gyepet fölszaggatja s a láb is kissé előre csúszik. A nyom tehát kelleténél hosszabb. A leirt jelekből csak a csülkök tompaságát, a sarkak nagyságát és a nyom szélességét s végre a fattyucsülkök távolságát és nagyságát lehet a megkülönböztetésre felhasználni. A bika fattyucsülkei nagyobbak és kerekdedebbek, minélfogva azok nyoma is nagyobb és kerekdedebb, mint a sutáé, 34. ábra. Visszamaradás. 35. ábra. Négysarkú nyom. a b 36. ábra. Melléje lépés. mintegy hüvelykujjnyi (3—3

x/2 cm.) szélességű. Azonkívül a bika sarkától a fattyucsülkök távolabb (tenyérnyire = 10 cm.) vannak, mint a sutáétól (5 cm.). Miután ez a távolság jó ismertető jel: lelőtt szarvasok lábain meg kell azt mérni. Végre a nehéz bika csülkei levágják a füvet, mig a könnyebbéi s a sutáéi csak összezúzzák. Különben a levágott és összezúzott füvek fonnyadtságáról következtetni lehet az időre, mely azok letaposása óta elmullott, figyelemmel lévén természetesen az időjárásra (száraz vagy esős idö) s a fekvésre (napos vagy árnyékos hely).