Hőnig István: Vadőr. A vadászati ismeretek kivonata vadőrök részére és magán használatra. Budapest, 1895. / Sz.Zs. 1430

II. Rész: A vadnak tenyésztése és óvása - I. Fejezet: Vadtenyésztés a sazbadban

89 kerítéssel vegyük körül s a szántók egy részét répásoknak, má­sik részét veteményesnek használjuk (rozs, borsó, abrakborsóval vagy eleg3 7essel bevetjük) s alkalmas helyen sózót, nyalatót ál­lítunk fel. Ebbe a kis vadasba az iizekedés után, tehát október vé­gével 6—10 sutát és 2—3 gyengébb bikát telepitünk, a mely törzsállományt az egész télen át a legjobb minőségű szénával (nem sarjúval), 1 o mbtakarmánynyal, burgo­nyával, makkal, biikkma likai, vad geszten} 7 ével, vaczkorrals egyéb vad gyümölcscsel a leggondo­sabban s a legbőségesebben étetjük. Minél változa­tosabb a takarmány, annál kedvezőbb eredményt várhatunk; kü­lönösen arra kell ügyelni, hogy fagyos burgonyát vagy répát a vad sohase kapjon. — Kora tavaszkor megujitjuk a sózókat s közvetlenül a kerítésen tul bevetünk vagy egy holdnyi terü­letet zabbal, zabborsóval vagy elegyessel. Mihelyt az öreg su­ták ellettek, a tavaszi szántók táján egész c s e n d b e n le­bontjuk a kerítést, s a törzs-állományt szabadon bocsátjuk. Ha ezentúl az alább leirt rendszabályokat követjük, minden nyug­talanitást kóbor ebek és ragadozó állatok részéről megakadá­lyozunk, szóval következetesen és gondosan óvunk, a törzsál­lomány megkedveli uj hazáját, s abban arányosan gyarapodni fog. Ha gyengébb vadállományt erősíteni, illetve gyarapítani a cz élünk, a következőkre kell figyelemmel lennünk. 1. A föltétlen nyugodalmon kívül, melyet az állomány ré­szére biztositanunk és fentartanunk kell — különösen az íi z e­kedés időszakában sutákat egyáltalában nem, bikákat csak annyiban szabad ellőnünk, hogy az ivarok közötti helyes arány (1 :6) mindenkor meglegyen. 2. A lelövést csak lesből vagy cserkézve foganatosítsuk, s csak biztos lövéssel, hogy a vad tűzben összerogyjon. Haj­tatni sem emberekkel, annál kevésbé ebekkel nem szabad. 3. A vad által kedvelt helyeken sózókat kell felállítani. 4. A vad takarmányozásáról gondosan és bőven kell gon­doskodni, esetleg törések által is. 5. Szigorú télben, nagy lióálláskor alkalmas helyeken — ötető fészerekben kell a vadat etetni. Mindezekről a vadasokról szóló czikkben bővebben szólunk, Ha gyenge vadállo­mányt gya­rapítani aka­runk, mi­tévői; le­gyünk V

Next

/
Thumbnails
Contents