Hőnig István: Vadőr. A vadászati ismeretek kivonata vadőrök részére és magán használatra. Budapest, 1895. / Sz.Zs. 1430

I. Rész: A vadaknak természetrajzi leírása - II. Fejezet: Szárnyasok - Hasznosak

75 nem egyenletes sorokat képeznek a fedő tollazaton s a fehéren fénylő alsó tollak rőptükben is már messziről látszanak. A kor­mányon sötét csikók vannak. A nagy szem sötétbarna, a hosszú, lefelé konyuló csőr fekete, a magas csűdök kékenszürkék. A három faj leginkább csak nagyságban különbözik egymástól. 2. A szalonkák felső testén az alapszín vörösbarna, vör­henyesen, sötétbarnán, fehéren és feketén tarkázva; az alsó test barnánszürke, sötétebb siirü, de keskeny csíkokkal. — A szem barna s igen nagy, a hosszú, puha csőr s a lábujjak szaruszür­kék. A kormánytollak fehéren ós barnán vannak tarkázva. A sárszalonkák színezetben igen hasonlítanak az erdei szalonkához, csakhogy mezük fakóbb s csűdeik aránylag sokkal magasabbak. Egymástól a következők által különböznek : A nagy sárszalonka vagy réti szalonka gerlicze nagy­ságú, csőrének hossza 65 mm.; farktolla 16 van. A közönséges sárszalonka rigó nagyságú, meze inkább szürke, mint rőt; csőre aránytalanul hosszú — 66 mm.; farktolla 14 van; midőn fölrepül, 0I3 7an hangot hallat, mint a midőn az ember csizmája sarkát a sárból kihúzza; a magasban lebegve néha „mekeg". A bekaszin pacsirta nagyságú, a hátán végig 4 arany­sárga hosszú tollakból álló sáv vonul el; teste zömökebb, csőre csak 40 mm. hosszú, de aránylag vastag; farktolla 12 van. —­Némán repül fel. A szalonkafélék vándormadarak; kora tavaszkor ér­keznek, részben hegységeinkben költenek, mig más részük északibb tájakra vonul s késő őszszel megint levonulnak délibb^ melegebb tájakra. A gojzerek nálunk csak átvonulnak: tehát csak tavaszi és őszi vándorláskor lőhetők, a mikor is nálunk hosszabb ideig tartózkodnak.^^Av^»W^te^v/9 Az erdei szalonka hűvös, nedves erdőket, siirü vágá­> / O sokat kedvel ; nappal meglapul a bokrok alatt vagy táp után szaladgál, este felrepül és tavaszkor makogva vagy k 0 r­rogva és pisze gve keresi párját; őszkor némán húz. Ván­dorutját éjjel folytatja. A sárszalonkák szintén éjjel vándorolnak és nem er­dőben, hanem vizenyős réteken, mocsarakban, legszívesebben A sárszalon kák meg­különböz­tetése. A szalonka félék vándo rok. Tartózkodá­suk.

Next

/
Thumbnails
Contents