Hőnig István: Vadőr. A vadászati ismeretek kivonata vadőrök részére és magán használatra. Budapest, 1895. / Sz.Zs. 1430
Bevezetés - A vadőr hivatása s szolgálata
2 A vadőr ismeretei. A vadőr tut(jlajdonságai. és vadászok elállítása és vezetése körül reá bizolt teendők végrehajtása, esetleg vadászsegédi szolgálat a vadász-úr vagy vendégének személye körül, végre félügyeleti és útbaigazító ténykedés a munkák körül, melyek a pagoi^ban, illetve a vadászterületen létesíttetnek. Ezek szerint ismernie kell a vadőrnek mind azt, a mit a vadnak óvása és ápolása, a vad ellenségeinek irtása körül kell tenni, — nevezetesen : tudnia kell kerítéseket, vadfogókat, etetőket, szórókat, nyalatókat előállítani : bánni kell tudnia a hálókkal, csapóvasakkal, tőrökkel, csapdákkal és csapóládákkal, ismernie kell a mérgezés módjait és szabályait; értenie kell a vadászebek idoinitásához és vezetéséhez, alaposan ismernie kell a puska szerkezetét és alkatrészeit, hogy azon apró javításokat is tudjon eszközölni; értenie kell a barkácsoló utak és cserkészösvények készítéséhez, szóval ismernie kell mindazon segédszolgálatokat, melyek a vadászat körül előfordulnak. Hog3 r ezen hivatásának a vadőr tökéletesen megfelelhessen, edzett testtel, a fárasztó szolgálattétel s az idő viszontagságai által meg nem ingatható egészséggel, éles látással, kitűnő hallással és jó emlékező tehetséggel kell birnia. Lélekjelenlétét s önuralmát a legválságosabb hetyzet*) se hozza zavarba; büszkesége legyen: fáradhatlan tevékenység, éberség, kötelességérzet, becsületesség, hűség, tiszta erkölcs és férfias bátorság. *) A magyar büntető-törvénykönyv 79. §-a szerint n e m büntetendő az, „a ki ellenfelét megsebezte vagy meg is ölte, ha ellenállhatian erő, vagy oly fenyegetés által kényszeríttetett arra, a mely saját életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztette, a mennyiben a veszély másképen nem volt elhárítható." „A jogos védelem határainak félelemből, ijedtségből vagy megzavarodásból származott tulhágása nem büntettetik." A 80. §. pedig azt mondja: „Nem büntettetik a cselekmény (t. i. a testi sértés vagy emberölés) ha az a tettes, vagv hozzátartozói életének véletlenül származott, in á s módon el nem h árit ható közvetlen veszélyből való megmentése végett, végszükségben követtetett e 1." Büntető törvényünk tehát elég oltalmat nyújt a vadász-személyzetnek kötelessége hű teljesítésében ; de azért nem szabad magát elkapatni s gyűlöletben, haragban, fölindulásban testi sértést (emberölést nem is emiitünk) elkövetni oly ellenségen, a kitől közvetlen veszély nem fenyeget. Lelki nyugodalom s önuralom vezérelje tehát a vadóvó személyzetet különösen a veszély pillanataiban is.
