Hőnig István: Vadőr. A vadászati ismeretek kivonata vadőrök részére és magán használatra. Budapest, 1895. / Sz.Zs. 1430

I. Rész: A vadaknak természetrajzi leírása - II. Fejezet: Szárnyasok - Hasznosak

59 nagy túzokhoz. Midőn röptéből leereszkedett — egy darabig még fut, a mely körölményt a vadásznak mindenkor számba kell vennie. Amattól eltérő az a tulajdonsága, hogy az ember előtt meglapulni szeret. 27. §. A siketfaj d*). Tetrao urogallus L. Hossza: 1-2 m.-ig; röpterje 1-5 m.; kormány-hossza 32 cm.; súlya 5—6 kgr. — A tojó egy harmaddal kisebb. A kakas feje és nyaka sötét, feketekék, a szem körüli gvűrü piros, a csőr hajlott, az alsó káva alatt toll-szakállal; a begy fényesen aczélkék ; a tollmez többi része fekete — fehéren és szürkén árnyalva; a szárnyat fedő tollak sötétbarnák — feketén és fehéren pettyezve. A kormány 18 széles fekete tollból áll fehér foltokkal. A tojó alapsziuezete vörhenyes sárga — feketén, vörhenybarnáll és fehéren pettyezve és sávozva. A csűd tollas le a lábujjakig. A barna szemet keskeny, élénken vörös pikkelykoszoru övezi, s a szarufehér csőr tyukcsőr alakú. A siketfajd állandó vad, s csak io-en tág és stiríi erdőségek mélyében tartózkodik, a hol a kellő nyugalmat, találja; már ezért sem oly gyakori, mint egyéb szárnyas vad. Nappal -—- tápot keresve — sűrű erdőrészekben a földön futkos, éjjel erős faágon áll, közel a törzshöz, többnyire a korona közepén, a hova beesteledés után nagy zajjal beszáll; a fát, melyet elfoglal, esti beszálló-nak mondjuk. Táplálékát az erdei magvak, makk és bükkmakk, különféle gyümölcsök, bogyók, füvek és bogárfélék képezik; ^inyenczfalatja a hangyatojás; mindezeken kivül — különösen télen — lecsipkedi a fák rűgyeit s a tűlevelűek gyenge hajtásait. Mint a többi tyúkféléknél a siketfajd gyomrában is kövecskéket ós homokot lehet találni, a mit talán az emésztés előmozdítására lenyel. Repülése zajos és nehézkes, ugy szárnyrakeléskor, mint leszálláskor messzire hallható ; de igen jó ós kitartó futó. Igen bizalmatlan ós óvatos annyira, hog}

7 gyakoribb zavartatás tartózkodása helyének elhagyására készteti. Innen van, hogy az olyan erdőkből, melyek haszonüzembe vétetnek, nemsokára eltűnik. *) Az erdélyi vadászok „vad pávának" liivják ; a vadászok „nagykakas

a-nak is nevezik. Nagysága. Leírása. Tartózkodása. Tápláléka.