Hőnig István: Vadőr. A vadászati ismeretek kivonata vadőrök részére és magán használatra. Budapest, 1895. / Sz.Zs. 1430

I. Rész: A vadaknak természetrajzi leírása - I. Fejezet: Emlősök - Ragadozók

O.vztály; zisa Leirása. A mén vétek fajai. 48 ( 20. §. A nyércz. Foetorius lutreola Keys. Blas. A nyércz a vidrának kisebb kiadása; a reá vonatkozó vadászati kifejezések ugyanazok, mint a vidránál; hasonlóképen osztályozása is. Mintegy átmeneti alak a vidra- és a nyestfélék csoportja között. A nyércz hazánkban is ritka állat; egyes példányokban a felső megyékben és Erdélyben él. Hosszúsága 50—52 cm.; farkának hossza ezenki vili 26 —28 cm.; utóbbi aránylag hosszabb a vidráénál. Feje kicsiny, szintén kissé lapos; fülei rövidek; nyaka oly vastag, mint a feje, a test hátulja szélesebb, mint az eleje; a hátulsó lábak ujjai uszóliártyákkal vannak összekötve. Felső állkapcsában 8 zápfoga van, a vidrának 10. Szinezete a fejen világosbarna, a torkon szürke, fülein fekete, különben sötétbarna; a szörezet alsó kétharmada sárgás. Prémje igen értékes. Lábainak nyoma — a hol az uszóhártyák lenyomata nem látszik — nagyon liasonlit a görénj^ nyomához. Egyébként minden tekintetben megegyez a vidrával. 21. §. A menyétfélék. Mustelinae. L. A ragadozók ezen csoportját, az egyes fajok nag3

r hasonlatosságánál, életmódjuknak csaknem egyöntetűségénél fogva egy czikk alatt ismertethetjük annál is előnyösebben, minthogy azoknak szoros egymás mellé állitásából a faj különbözetek jobban szembetűnnek. Ezen csoportot 6 faj képezi: 1. A nyuszt vagy nyuszt-menyét. Mustela Foina. L. (Edelmarder.) 2. A nyest vagy nyest-menyét. Mustela Martes. L. (Steinmarder.) 3. A vadász-menyét.*) Mustela furo. L. (Frettchen). *) A vadász-menyétet a vadászathoz használt állatok között fogjuk ismertetni. Itt csak azt jegyezzük meg, hogy vadon, szabadban nem tenj'ész; sokan a görény és hölgy-menyét keresztezésének tartják, — s mint ilyen tulajdonképen nem is képezne külön fajt, hanem csak válfaja lenne a görénynek.