Hőnig István: Vadőr. A vadászati ismeretek kivonata vadőrök részére és magán használatra. Budapest, 1895. / Sz.Zs. 1430

III. Rész: Vadászati műtan - I. Fejezet

160 Fagygvúlabdacsok. Méregfalatuk nyilvántartása. utján figyelmeztesse, hogy a mérgezés egy bizonyos területen foganatosittatik, nehogy emberek és hasznos állatok belőle kárt valljanak. A további eljárás a következő : Czeruza vastagságú pálczikának alul kikerekített végét egy centimeternyire belemártjuk felolvasztott fagygyuba, rögtön kiveszszük, ismét belemártjuk s újra rögtön kiveszszük addig, mig elég szilárd kis tokocskát kapunk (ha ugyanis a fagygyut a pálczikáról óvatosan lehuzzuk), melyet strychninnel megtöltve, a felső nyilást újra fagygyunak rácsepegtetése által elzárjuk, mi által kis mogyoró nagyságú fagy gy u -1 ab dacsokat (pilulákat). nyerünk, melyeket a használatba vételig hűvös helyen elteszünk, hog}

7 a fagygyujól megkeményedjék. Ezt megelőzőleg is arra a helyre, melyre a mérgezett dögöt kihelyezni szándékunk, odaszoktatjuk a ragadozókat az által, hogy apró husfalatokat, nyul máját, szivét, veséjét, tüdejét, beleit, apró madarakat elszórunk, vagy mindjárt a megmérgezendő nagyobb dögöt kiteszsziik. Mihelyt észreveszszük, hogy a ragadozó az elvetett falatokat felvette, a kitett dögöt megkezdette, az ugyanolyanforma falatokat megmérgezzük, vagyis a húsdarabokat szagtalanított (sótalan vajjal, fagygyuval vagy libazsírral bekent) késsel szétvágjuk, a dögbe metszéseket teszünk s az így támadt résekbe elhelyezzük a méreglabdacsot; a madárnál vagy a szeme helyébe, vag}* a belsejébe teszszük a mérget. Ezen eljárásunknál ugy kell elbánnunk, hogy a falat külsejét méreg ne érje, minthogy ennek keserűsége a vadat minden bizonynyal elriasztaná. Ha rókát madárral akarunk mérgezni, legjobb azt oly magasságban gyenge cseklyébe akasztani, hogy a róka felágaskodva vagy gyenge szökéssel elérje. Szarkák, varjuk, mátyások (szajkók) ellen, különösen ott, a hol fáczánok és foglyok megóvásáról van szó, a következőképen járunk el: a csenderesek, erdők szélein, a réteken és tarmezőkön hüvelykujj-íz nagyságú mérgezett húsdarabkákat teszünk ki s ezeket fél tyúktojáshéjjal befedj ük ; ezek a kíváncsi ártalmasok a tojáshéjak alól elszedik a husfalatokat és elpusztulnak. A kitett méregfalatok számát és helyét folytonosan nyilván kell tartanunk, hogy a felszedésnél egy se maradjon vissza, minthogy azt később saját kárunkkal megfizethetnők. A strychninnel mérgezett ragadozó bundáját, prémjét mi-