Hőnig István: Vadőr. A vadászati ismeretek kivonata vadőrök részére és magán használatra. Budapest, 1895. / Sz.Zs. 1430

II. Rész: A vadnak tenyésztése és óvása - IV. Fejezet: A vadőr teendői a vad tenyésztése és óvása körül

Cserkés/.ös" vények. Barkácsolási utak és cserkészösvé-i nvek fökeltéke. / Elemi események és betegségek. 116 keresztül csak akkor vezessen, ha ez el kerülheti enűl szükséges, s ilyenkor az utat a sűrűben ki kell vágni; szálas erdőben azzal jelöljük az útirányt, hogy az ut melletti fák kérgét az útnak mind a két oldalán — jobbról, balról — szekerczével vag}' ösvényvágóval meglehetős nagy tojásdad alakban le. illetve csak megfaragjuk (mert a fa húsáig a kérget sohasem szabad levágni) ugy, hogy a kocsis ezen jelek után bizvást haladhasson. Nem annyira ezekről a barkácsolási utakról, — minthogy a vad ló és kocsi irányában sokkal bizalmasabb, — de mi ndénkor a c s p r k é sz ösvényekről, a melyek csak egyetlen gyalog-vadász részére készülnek, le kell tisztítani, el kell takarítani mindazt, a mi a cserkelőt puskájának szabad használatában akadályozhatná, a mi lábai alatt zajt okozhatna. Az ösvénybe lógó ágak letisztításán, azaz levágásán kívül tehát legjobb az ilyen ösvényről kapával lehuzatni minden száraz ágacskát, s a lehullott száraz lombot, hogy a cserkelő a puszta erdei talajon haladhasson. Természetes, hogy ezt a tisztítást gereblyével. kapával időről-időre ismételni kell. Ug3

7 a barkácsolási útnak, mint a cserkészösvénynek az a főkelléke, hog}

r azon haladva a vadász zajtalanul és észrevétlenül megközelíthesse azokat a helyeket, a hol a vad tartózkodni szeret; ugy kell azokat tehát irányítani, hogy a tisztásokat is érintsék. B) A vad óvása körül. 74. §. Már az 52. §-ban emiitettük, hogy a vadóvás három irányú tevékenységnek összessége, a mennyiben a vadat meg kell óvnuuk: 1. kedvezőtlen elemi eseményektől, illetve ezeknek következménveitöl. «/ 7 _ 2. a kártékony, és ragadozó állatoktól, végre 3. az emberek elsajátítási hajlamától és roszlelküségétől. Az elemi eseményekkel szemben legfeljebb arra szoritkozhatik a vadőr működése, hog}

T a megtizedelt, vagy tönkre tett állományt újra felsegélje. A vadak betegségében nem igen nyújthat segélyt —• különösen szabad vadászterületen, nemcsak azért, mivel azokat eddig sem okozatukban, sem fejlődósükben nem ismerjük, hanem már a vadnak bizalmatlanságánál fogva