Hőnig István: Vadőr. A vadászati ismeretek kivonata vadőrök részére és magán használatra. Budapest, 1895. / Sz.Zs. 1430

II. Rész: A vadnak tenyésztése és óvása - IV. Fejezet: A vadőr teendői a vad tenyésztése és óvása körül

114 Beugrók, bejárók. Mesterséges csenderesek. Téli takarmány beszerzése t'S tárolása. A beugrók földhányásból készült lejtők, melyek a vadas kerítésében hagyott űrt betöltik s a vadas felé meredekkel végződnek, hogy a szabadból közelgő vad a vadasba beugorhassék, de onnan többé ki ne menekülhessen. Sodrony kerítéseknél a beugrókon kivül czélszerüknek bizonyultak a bejárók. Két kerítésoszlop között ugyanis az összes sodronyok el vannak vágva s a vadas felé egymásra keresztbe téve ; a kívülről jövő vad a sodronyokat szétfeszítve bejuthat a vadasba, de ki abból többé nem törhet. Igen előnyösnek bizonyult, ha a kerítésnek a bejáráshoz vezető egyik oldala 35—40 öl hosszban a másik oldallal élesebb szögöt képez ; a vad — restellve a lioszszabb kerülőt, könnyebben áthalad a bejáró sodronyain. Bővebb magyarázatot az ábra ád. Mesterséges csendereseket vagy az olyan növényeknek siirü termesztése által létesítünk, melyeknek kórói foglyoknak, fáczánoknak, nyulaknak a télen át is elegendő fedezetet szolgáltatnak, — vagy pedig póznákra erősített, galyaikkal lefelé helyezett erős faágakból készített apró sűrűségekként alkotjuk azokat, hogy fáczán. fogoly, nyul az azok alatt készített szóró és etető helyeken a ragadozóktól legalább némileg megvédve legyenek. Az ábra után a vadőr könnyű szerrel fog ilyeneket is készíthetni. (>. Kötelessége a vadőrnek a téli takarmány beszerzéséről is gondoskodni Tudvalevő dolog, hogy mindenféle vad nagy kedvelője a vadonczok gyümölcseinek (vaezkor), a makknak, bükkmakknak, áfonyának, vadgesztenj'ének. Ezeket tehát a vadőrnek idejében gyűjtenie és tárolnia kell. Nálunk még nem igen, talán csak a legritkább helyeken, szokták a vadat szárított falombbal takarmányozni; pedig ez a takarmány természetszerűen megfelelőbbnek bizonyult a szénával, burgonyával, murokkal való takarmányozásnál és sokkal olcsóbb. Takarékossági szempontból is tehát s hogy nagyobb változatosságban nyújthassunk tápot a vadnak, nemcsak szénát (sarjút soha) és luezernát, hanem a fekete nyárfa, az éger, a rezgő nyárfa, a jávor, a kőris, a szil, a fűz julius—augusztusi lombját kell gyűjteni, rőzsékbe kötni, száraz helyen a levegőn niegsz'ritani és téli takarmánynak tárolni. Ha szénával és luczernával etetünk szarvast és özet, jó friss fenyőágakat is ki aggatni, melyeket a vad a vastag fáig szívesen lerág. A hol sok a vadszeder, letakaríttatjuk róla a