Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729

II. RÉSZ. - Magyar-német és német-magyar vadászati-müszótár.

80 és keskenyebb — apró, egymásba kapó fogas szálakból képezett — szalagok; a keskenyebb szalag a külső foszlány (Aussenfahne) a szé­lesebb a belső f. (Innenfahne); ezt a szomszéd toll takarja ; a foszlány ­köz (Schaftstrieb) a foszlányszár mel­lett a foszlányon látható világosabb v. sötétebb szinezetű, gyakran lánd­zsahegy-alakban végződő vonás ; foszlány-szár (Schaft) a tollszár. Főyad (Hochwild) magyaráza­tát 1. »vad« a. Francia vadászat (Parforce-, französische Jagd) a. m. hajszavadá­szat. L. ezt. Frecscsent (schmeissen) a raga­dozó szárnyas kifrecscsenti a ganéjt. Fris lió a legjobb vezető-eb (die Neue ist der beste Leitliund) va­dászmondás, mely azt jelenti, hogy a fris hóban látszó nyomok a vadászt biztosabban elvezetik, mint a ve­zetőeb. Frisíteni (frischen, ausfr.) a puska csöveit a letapadt ólomtól vagy képződött rozsdától élesen sú­roló anyaggal az e célra készült esz­közzel megtakarítani, a mi a cső belsejét mindig kitágítja. Fuj madár! fuj nyiíl! (Pfui Vogel, pfui Hase !) kiáltunk a vizs­lának, midőn fölröppenő madár v. fölugró nyúl után futni készül. Fúj (schnauft) az erdei, midőn meghökken v. ellenséget meglát; a nyirfajdkakas, midőn dürögve na­gyot ugrik s fuvásszerű hangot hallat. Fülfene, f. féreg, f. rák (Ohren­krebs) ebkór; tulajdonképen a fül­üregben meggy ült és megkeményedett fülzsir ; ez viszketést okozván, az eb sokat rázza és kaparja füleit, me­lyek szélei előbb kigyuladnak, azután feltörnek s az így keletkezett sebek a folytonos kapargatás folytán terjed­nek ; fültövön ütni (nicken) a sebe­sült, de élő nyulat kézzel a füle mögé mért csapással szokták kivégezni; fülzsir megkeményedése 1. fülfene. Ffirjezni v. fürjészni a. m. fürjekre vadászni; fürjháló (Tyrass) a. m. borító háló 1. ezt; fürjhivó (Wachtelruf) vadászfelszerelés, mely­lyel a fürjet — hangjának utánzásá­val — a puska elé vagy a hálóba csalják. Fut (eilt, lauft) a vadász, a hajtó, a ki a hajtásnál — nem tartva be az egyenes vonalat — előre siet; futam (Run, Ritt) az ebfalka, az agarak és a lovasvadászok futása azon pilla­nattól, midőn a vadat felverték, ad­dig, a mig elfogják vagy a mig az bármi módon elmenekül; futó (Pos­ten) németesen »pósta« a göbecsnél nagyobb, a golyónál kisebb lövedék — 4—6 darab egy töltésre ; a. m. fickó 1. ezt. Füttyent (pfeift) az őr-zerge, ha veszélyt látva, erre a csapatot éles fütytyel figyelmezteti; a vidra pacs­magoláskor. Füzér (Koppel) azon szíj v. láncz, melyre az agarakat, a kopókat fűzik; füzérre szoktatni (strick-, koppel­bändig machen) a kopókat, az aga­rakat, arra tanítani, hogy egyiive füzötten marakodás nélkül haladja­nak a vadász oldalán, illetve a paripa mellett; idomító füzér (Dres­sierleine) vagy 3 m. hosszú — ken­derből és szőrből készült zsineg, melynek egyik végére, a mely az ebnek nyakára füzetik, néhány erős göcsöt kötnek, hogy a vizsla a bün­tetésképeni rántást megérezze és megértse. Grácsér (Entenvogel, Erpel) a hím-vadkacsa. Gágogás (hangutánzó) a vadlu­dak kiáltása.

Next

/
Thumbnails
Contents