Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729
II. RÉSZ. - Magyar-német és német-magyar vadászati-müszótár.
6 5 v. hibás, rossz) (Bau), az ebnek szép v. nem szép testalkatára vonatkozó kifejezés ; állóra csahol (giebt Standlant) v. rivall a véreb, midó'n a vele szembeszállott sebzett vadat ugatja. Állító dorong, 1. dorong. Állomány (Wildbestand), 1. vadállomány. Állóra csahol, a m. rivall, 1. ezt. Alom (Lager) a szarvas- és ó'zvadnak előkészített fekhelye ; almot ver vagy a.-kotor (platzen) a szarvasés őzvad, midőn lábaival fekhelyét előkészíti; alomcsapa (Scldosstritt), midőn a szarvasvad fekhelyéről kel, előlába csülkeit mélyen beszorítja az alom közepébe s oly jelet hagy maga után, a melyből szarvasra v. sutára lehet következtetni. Alom (Wurf), a kutyafélék (eb, farkas, róka), kölykeinek, az egykorú apró nemzedéknek cumulativ elnevezése. Áltojás (Trugei, Lockei), midőn a fácánosban a fészkeket tenyésztés céljából megraboljuk, az elvitt tojások helyébe legalább egy mesterséges tojást teszünk, ez az áltojás. Ámít a császárfajd, midőn a hívásra folyton felel, de nem közeledik. (Adriányi.) Anyányi (flugbar, flügge) a szárnyas vad, mely már teljesen megtollasodott. Régi magyar kifejezés, melyet már a sólymokról is használtak. (Gr. Zay M.) Aprólék, nyúlaprólék (Hasenjunges) a fej, a nyak, az előlábak, az oldalbordák, lapockák, a szív, a tüdő, a máj. Átadja az agár a nyulat, midőn ez menekülése irányát gyorsan megváltoztatván, más agárhoz közelébb esik ; ezen utóbbi agár »átvette«, a nyúl »reáhajlott«. honig i. : vadászati műszótár. Áttörni, midőn a róka folyosóját a fölszinről ásott verem elérte, azt mondjuk, a folyosó »át van törve« (d. Röhre ist aufgeräumt.) Átvette az agár a nyulat, 1. »átadja«. Avatás, I. vadászszá avatni. Bagoly (Uhu, Auf, Stossvogel) a ragadozó szárnyasok irtására használt »uhu« (Bubo maximus) rövid elnevezése ; bagoly-kunyhó (Uhuhütte, Krähenhütte) alkalmas helyen készült hajlék, melyből az oldalakon alkalmazott lőrésekből a kitett bagolyra lecsapó orvmadarakat lövik. A bagoly-kunyhó kerek vagy nég3 rszögletű veremből áll, mély facölöptetővel befedetik és — természetesen a lőrések kivételével — pázsittal, földdel, vagy zöld galyakkal betakai'tatik. Bak (Bock) a hím őz, a hím zerge ; bakgida, bakolló (Bockkitz) az őzbak, a zergebak korának első évében ; idomító bak (Dressier-Bock) két végén keresztfával ellátott, szalmával, nyúlbőrrel stb. körültekert gömbölyű farudacska, melylyel az eb az »előliozást« tanulja. Baktat a nyúl (rückt ins Feld, ins Holz), ha egy irányban lassan tovahalad. Bakzás (Rammeln) a nyúlféléknek fajzása. Bannyas (zottig) a medve bundája, azaz bozontos, össze-vissza kuszált. (Székely tájszó). Bárány (Lamm) a juhfélék ivadéka korának első évében. Barcáz (schreit, röhrt, orgelt) a szarvas, midőn üzekedéskor bőg. Dunántúli tájszó. Barkácsolni (bürschen-fahren), a nagyvadat cserkészutakon kocsin felkeresni; barkácsolás (Bürschfahrt) a vadászat e módja. 5
