Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729
I. RÉSZ. Vadászati terminológia. - IX. FEJEZET. Az elejtett vaddal való bánásmód.
lyék eléggé ismeretesek, s a vadászati gyakorlatban nem, csakis a vadorzók által használtatnak. — A méreggel való pusztítás két módon foganatosítható: vagy a vadat csaljuk a kivetett és megmérgezett clögre, vagy pedig a megmérgezett falatokat (megpörkölt húsdarabkákat, mérgezett töpörtyüket) a ragadozó vadnak forgóin vagy tartózkodási helye közelében elszórjuk. A méreggel való bánásmód fölötte nagy ügyeletet igényel. A farkast veremben - farkasverem vagy kerítésben is — farkaskerítés -— lehet fogni. E célra meredek partú, 2 1 2—3 m. mély gödröt ásunk, ennek közepére 3 1 2 4 m. hosszú póznát állítunk, s erre a föld színével irányosan aránylag nagy fakorongot erősítünk. A verem fölé néhány rudat teszünk és az egészet rőzsével, azután szalmával betakarjuk, ezt pedig juhganéjjal behintjük. A póznához élő bárány, lud vagy kacsa köttetvén, lármájával oda csalja a farkast s ez, rárohanván a kész prédára, belezuhan a verembe. A farkaskerítés: Nyilt mezőn, a hol rendesen juhok szoktak kihajtatni, akolforma kerek rőzsekerítés fona> tik 3 m. magasságig; körül egy m.-nyire ugyanoly magas kerítés készíttetik, melynek nyilasa erősen záró csapóajtóval elláttatik; a rőzsekerítés közepében bárány helyeztetik el, mely bégetésével a farkast oda csalja; ez — szokása szerint — néhányszor körüljárván a gyanús alkotmányt, észreveszi a rést. azon belopódzik, de mihelytt a két kerítés közé érve, a ravasz zsinegét megérinti, a csapóajtó nagy robajjal lezáródik mögötte. A hol sok a ragadozó, p. o. farkas, róka, rendszeres hajtóvadászatot is lehet tartani, mely azonban nem oly biztosan fizet, mint a mérgezés, vagy a csapóvassal való fogás. IX. FEJEZET. Az elejtett vaddal való bánásmód. Habár az elejtett vaddal — átörökölt francia udvari szokás szerint — a német vadászok is bizonyos — feleslegesnek látszó ünnepélyességgel bántak el végig, nemcsak történelmi szempontból, de azért is kivánjuk e bánásmódot ismertetni, mivel azt oly helyeken, a hol az ősi szokásokat tiszteletben tartják, most is gyakorolják; mivel továbbá feltehető, hogy évszázados gyakorlat úgy csínra mint célszerűségre nézve, e dolgot is a
