Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729
I. RÉSZ. Vadászati terminológia. - III.FEJEZET. Vadászati felszerelés.
24 dagonyára, azaz oly mocsaras, iszapos helyre akadhasson a fő-és serte-vad, a hol a nyári meleg napokon fertőzhessen, azaz fetrenghessen, magát hűsíthesse, a legyek szemtelenségei elől menedéket lelhessen. Ezeknek közelében sóz ók (Hamvay Z.) állíttatnak fel, azaz sóval kevert agyaggal telt vályúk, melyeken a fő- és őz-vad nyalni szeret. A téli etetésre etető szűrt kell berendezni alkalmas jászol-rácsokkal (mint a lóistállókban). Zord időben — kivételesen — élő fákat kell néha kivágatni, hogy az őz vad rügyezhessen, azaz a riigyeket lerághassa. A vadaskert célja természetesen az, hogy az összeterelt vad a tenyésztésre kiszemelt helyet el ne hagyhassa, de igen, hogy abba kívülről bejöhessen. Ott tehát, a hol — különösén az üzekedés idejében kilátás lehet arra, hogy a vadaskert állománya kívülről közeledő, a sutákat felkereső agancsások által szaporítható, beugrók és útvesztők rendeztetnek be; az előbbiek földhányásból készített oly lejtők, melyekről a szarvas beugorhat ugyan a vadaskertbe, de azt többé el nem hagyhatja; az utóbbiak a kerítés mentén szög alakban egymáshoz érő sodronyvégek, melyek a benyomuló vad előtt megnyílnak, de mögötte azonnal öszszezáródnak. Az élőfákat, melyekhez a sáros vad, a midőn a dagonyából kikel, hozzádörzsölődik, mázfáknak mondjuk. Mint a hasznos vadnak összefogásához a különféle hálók, úgy a kártékonyak és ragadozók pusztításához szükséges csapóládák, sodronytörök és csapóvasak szintén a vadászati felszereléshez számíthatók. 7. A csapóládák puha fadeszkából készült, csapó-ajtókkiú ellátott hosszúkás szekrények; a fogásra állított szekrényen keresztül az óvott hely felé közeledő ragadozó, mihelyt a lejtő deszkára lép, vagy a szekrényen keresztül húzott zsineget megérinti, a mely a pecek (gr. Zay M.) vagy a billentyű közvetítésével a csapóajtókkal érzékeny összeköttetésben áll, a láda két végén alkalmazott ajtók lecsapása által a szekrénybe záratik. 1 A csapóvasak alakja oly ismeretes, hogy azt leirni nem is szükséges; megemlítendő talán, hogy nemcsak kerek, de tojásdad (berlini tör vagy hattyúnyak) és négyszegletű, vagy csak kétkarú csapóvasak is vannak; ezek vastöröknek is neveztetnek. A csapóvas a következő részekből áll: a nyakló-ból vagy kanyarvas-ból; ez azon két félkerek, — vagy a négyszegletes csapóvasnál a négyszögnek azon két gyakran vasfogakkal ellátott része, a karos vasaknál
