Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729

II. RÉSZ. - Magyar-német és német-magyar vadászati-müszótár.

105 ültetett sólymokat hordozó szolga keresztülbújt. Sárkány (Hahn) a puskaszer­számnak kalapács- v. sárkányfej­alakú része, mely vagy közvetlenül vagy közvetve a gyutacsot szétveri. Sarkfog (Granen) a szarvasfé­lék zománcos szemfogai ; zománcuk annál szebb, minél öregebb a szarvas. A suta sarkfogai is zománcosak, de nem oly szépek, s nem becsülik any­nyira, mint az agancsoséit. Sebes ültében v. sebes fekté­ben lőni, gúnjms célzás arra, bogy a gyakorlatlan vadász csak nyugvó, de mozgó vadra nem lő. Sebnyilás, sebszáj, a golyó által ütött seb nyilása ott, a hol a golyó a vad testébe fúródott; seb­ször (abgeschossenes Haar) a golyó által elmetszett vagy — horzslövés­nél — gyökerestül kirántott testszőr, a mely után a sebtájra (Anschuss), azaz a helvre lehet következtetni, a hol a golyó a testbe hatolt; seb­vér (Schweiss) a lősebből folyó vér, melyhői szintén a sebesülés tájára és a sebzés mérvére lehet következtetni. Sereg (Schaar) ; társasan élő szárnyasok (vadludak, vadrécék, tú­zokok, seregének) nagy tömege. Seregélyfogó-háló (Trommel) kettős dobalakú háló seregélyek fo­gására. (L. ábrát.) Sereghajtók (d. Schwanz d. Meute) a hajtó ebfalkában az utolsó ebek. Serét a. m. göbecs, 1. ezt (a német Scbrot-ból van képezve). Serte (Federn) a vadsertés ge­rincén levő hosszú, kemény szőr. Serpenyő (Pfanne) a kovaköves puska csövének alsó végén alkalma­zott csészécske, melyre néhány szem puskapor öntetett; ez a kovakőből vert szikrától meggyuladván, a gvúj­tólyukon keresztül föllobbantá a portöltést. Sikátor (Röhre) a. m. folyosó, 1. ezt. Silány (schlecht am Wildpret) a vad, az agancsos, — nem sován3*, nem csúnya. Sin (Schiene) a kettős csöveket összekötő alsó és fölső lemez. Sinkoránkntya — a magyar törvényekben előforduló kifejezés; eredete : cliien courrant (francia el­nevezése a hajtó-ebnek), tehát kopó vagy agár. Sipít (fiept) az őzsuta, midőn a bak üzekedéskor kergeti és midőn gidáját hívogatja; a gida, midőn félelmében anyját hívja. Sivít (pfeift) a kilőtt golyó, a mig útját teszi; a vércse, a sólyom. Sodrólövés (Streifschuss) helye­sebben horzsoló lövés, 1. ezt. Sodronycsö (Drahtlauf) össze­kalapált sodronyokból készült pus­kacső, v. ö. damasztcső szóval; sodronyhurok (Drahtschlinge) vas-, vagy réz-sodronyból készült hurok. Sólymászni vagy pedzeni (bei­zen) sólyommal vadászni; solymár (Falkeniei-), a ki a sólymok idomítá­sával (Abtragen) foglalkozik; sóly­márkeztyü, s.-tarisznya (F.-Hand­schuhe. F.-Tasche). 1. I. rész, V. fej. Sömör (Räude) ebbetegség, 1. I. rész, VII. fej. 9. Sonk (Wachshaut) a. m. viasz­hártya, 1. ezt. Sovány (leicht) a puska csöve, ha falai vékonyak. Sövényháló (Steckgarn) igen redős, kétrétű, 30—35 m. hosszú, 30—35 ctm. magas, vékony szálú háló foglyok és fürjek fogására. A háló keresztülállíttatik a vetésföldön s a vad belehajtatik a hálóba. Sózó (Salzlecke) a. m. nyalató, 1. ezt.

Next

/
Thumbnails
Contents