Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729

II. RÉSZ. - Magyar-német és német-magyar vadászati-müszótár.

98 Nehéz CSŐ, a melynek falai vas­tagok. Nehézkes (tragend) a suta, a kecske, a zerge, a juh, azaz vemhes. Nehéz vadászkés (d. Blatt, d. Waidmesser) 40 cm. hosszú, 6—8 cm. széles. 1 cm.-ig erős pöngéjű kés, melyet bőrhüvelyben, de nem külön szíjon, a vadászkés szíja alá dugva, a jobb csipő fölött hordtak. Használták a vad feldarabolásánál, a csontok át­vágására, az agancsoknak a kopo­nyáról való levágására, s végre eszközül a vadászbüntetésnél. V. ö. I. rész IV. fej., I. rész X. fejezettel. Néma (giebt nicht laut) a kopó, mely a nyomon nem csahol s a véreb, mely a vadat semmi körülmények közt meg nem csaholja ; innen né­mán hajt. Német vadászat (deutsche Jagd) különösen a kerített vadászat s minden egyéb vadászati mód, kivéve a szarvas- és a róka-hajszát; szűkebb értelemben német vadászatnak a vizslászást, magyar vadászatnak a. kopószást és agarászást nevezzük Magyarországban. Nemző (Ruthe, Fruchtglied) a rókának s a kisebb szőrmés ragado­zóknak hím nemzőrésze. Neszel (sichert) a fővad, midőn valami szokatlant, föltünőt hallván, a vélt veszély irányában magasan tartott fejjel füleit hegyezi. Nevet (kollert) vagy kacag (1. ezt), az örvösgalamb és a gerle, mi­dőn rövid bugását szaporán ismétli. Nimród az első bibliai vadász neve ; — tréfásan a szenvedélyes va­dászt nevezik így. Nöstény-nek nevezzük a med­vék, a borz, a kisebb szőrmés raga­dozók és a párosával élő szárnyasok egyik ivarát. Nöszés a fajfentartási ösztönnek kielégítése a madaraknál; — nöszés ennek ideje. Nyafog', a fris nyomra akadt kopó első csaholása, mely az ebköly­kök nyafogásához hasonlít. Nyakló (Halsung, Halsband) az eb nyak-szíja, melynek vaskarikáján a füzért áthúzzák ; a csapóvas haj­lított ket része (Bügel), mely külön­ben kanyarvasnak is neveztetik; szeges nyakló (Dressir-Halsband) bőrből készült, belülről szegekkel ki­vert nyakszíj. Nyalató vagv sózó (Salzlecke) ; só, sziksó és agyagföld keveréke, a. mely Vs ni. magas VU ni 2, felületii tölgy- v. cserfa-szekrénybe úgy ve­retik, hogy kúposán kidomborodjék ; e szekrényeket a forgókra vagy da­gonya közelébe állítják, a hol a vad szívesen felkeresi, és sós tartal­mukat nyalogatja; a hely, hol a nya­latok állanak. Nyargaló-nak nevezik némely vidéken a szatymát, 1. ezt. Nyelvecske (Zünglein) a csapó­láda billentyűje, 1. ezt. Nyérc (Nörz) — mustela lutreola L. — vagy vidramenyét. E nálunk ritka állatka középen áll a vidrák és menyétfélék között; testalkata a menyétfélékre, életmódja a vidrára emlékeztet. Akkora mint a görény, de farka teste hossza egy harmadá­nak megfelelő, feje lapos, teste nyú­lánk, lábai rendkívül rövidek, ujjait uszóliártya köti össze. Színezete is hasonlít a görényhez, de ettől külön­bözik rövidebb farka s az által, hogy felső ajka elül, alsó ajka egész liosz­szában fehéren van szegélyezve, s a torka nem sárgás, hanem fehér. Hazánkban gyéren, Fölső-Magyaror­szág folyói, a Vág. Hibica és Garam mentén, Erdélyben a Maros mentén található. Gr. Lázár Kálm. Nyereg alá termett, azaz jó

Next

/
Thumbnails
Contents