Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729
II. RÉSZ. - Magyar-német és német-magyar vadászati-müszótár.
98 Nehéz CSŐ, a melynek falai vastagok. Nehézkes (tragend) a suta, a kecske, a zerge, a juh, azaz vemhes. Nehéz vadászkés (d. Blatt, d. Waidmesser) 40 cm. hosszú, 6—8 cm. széles. 1 cm.-ig erős pöngéjű kés, melyet bőrhüvelyben, de nem külön szíjon, a vadászkés szíja alá dugva, a jobb csipő fölött hordtak. Használták a vad feldarabolásánál, a csontok átvágására, az agancsoknak a koponyáról való levágására, s végre eszközül a vadászbüntetésnél. V. ö. I. rész IV. fej., I. rész X. fejezettel. Néma (giebt nicht laut) a kopó, mely a nyomon nem csahol s a véreb, mely a vadat semmi körülmények közt meg nem csaholja ; innen némán hajt. Német vadászat (deutsche Jagd) különösen a kerített vadászat s minden egyéb vadászati mód, kivéve a szarvas- és a róka-hajszát; szűkebb értelemben német vadászatnak a vizslászást, magyar vadászatnak a. kopószást és agarászást nevezzük Magyarországban. Nemző (Ruthe, Fruchtglied) a rókának s a kisebb szőrmés ragadozóknak hím nemzőrésze. Neszel (sichert) a fővad, midőn valami szokatlant, föltünőt hallván, a vélt veszély irányában magasan tartott fejjel füleit hegyezi. Nevet (kollert) vagy kacag (1. ezt), az örvösgalamb és a gerle, midőn rövid bugását szaporán ismétli. Nimród az első bibliai vadász neve ; — tréfásan a szenvedélyes vadászt nevezik így. Nöstény-nek nevezzük a medvék, a borz, a kisebb szőrmés ragadozók és a párosával élő szárnyasok egyik ivarát. Nöszés a fajfentartási ösztönnek kielégítése a madaraknál; — nöszés ennek ideje. Nyafog', a fris nyomra akadt kopó első csaholása, mely az ebkölykök nyafogásához hasonlít. Nyakló (Halsung, Halsband) az eb nyak-szíja, melynek vaskarikáján a füzért áthúzzák ; a csapóvas hajlított ket része (Bügel), mely különben kanyarvasnak is neveztetik; szeges nyakló (Dressir-Halsband) bőrből készült, belülről szegekkel kivert nyakszíj. Nyalató vagv sózó (Salzlecke) ; só, sziksó és agyagföld keveréke, a. mely Vs ni. magas VU ni 2, felületii tölgy- v. cserfa-szekrénybe úgy veretik, hogy kúposán kidomborodjék ; e szekrényeket a forgókra vagy dagonya közelébe állítják, a hol a vad szívesen felkeresi, és sós tartalmukat nyalogatja; a hely, hol a nyalatok állanak. Nyargaló-nak nevezik némely vidéken a szatymát, 1. ezt. Nyelvecske (Zünglein) a csapóláda billentyűje, 1. ezt. Nyérc (Nörz) — mustela lutreola L. — vagy vidramenyét. E nálunk ritka állatka középen áll a vidrák és menyétfélék között; testalkata a menyétfélékre, életmódja a vidrára emlékeztet. Akkora mint a görény, de farka teste hossza egy harmadának megfelelő, feje lapos, teste nyúlánk, lábai rendkívül rövidek, ujjait uszóliártya köti össze. Színezete is hasonlít a görényhez, de ettől különbözik rövidebb farka s az által, hogy felső ajka elül, alsó ajka egész lioszszában fehéren van szegélyezve, s a torka nem sárgás, hanem fehér. Hazánkban gyéren, Fölső-Magyarország folyói, a Vág. Hibica és Garam mentén, Erdélyben a Maros mentén található. Gr. Lázár Kálm. Nyereg alá termett, azaz jó
