Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729

II. RÉSZ. - Magyar-német és német-magyar vadászati-müszótár.

9 3 Lapul (drückt sicli) a nyúl a vackában, vagy a midőn rövid futás után megállva, egyszerre bokor alatt vagy rög mellett meghúzódik; 1. meglapul. Lappang (bäumt, hat gebäumt) a hiúz, midőn a vad váltóján valamely erősebb fa legalsóbb vastagágára lapulva, a róka, midőn hason fekve prédát les. Lapulj ! (leg'dicli, couclie !) parancsszó a vizslának, hogy hasra feküdjék. Lassan (langsam) parancs a vizslának, hogy lassan keressen, vagy a szimatolt vadat lassan közelítse meg. Látva vagy szemre hajt (äugt) az agár, azaz csak akkor hajszol, ha a vadat látja (a kopó szimat után hajt). Láz 1. vadászláz. Lehel (Schwinge) 1. szárnyevezötoll. Lecsap (stosst) az orvmadár a bagolyra, más emlős v. szárnyas ragadozóra, futó v. repülő prédára: midőn összetéve szárnyait a levegőből reá veti magát; lecsapódik az erdei szalonka, a fogoly, midőn szeles időben oly gyorsan leszáll, mintha leesnék. Lecsúszik (steigt in's Wasser) a vidra, v. ö. csúszik. Leereszkedik (sich niederlassen, einfallen) a szárnyas, midőn a levegőből leszállva sík földre ül, vagy víztükörre száll; leereszkedik (erniedrigt sich) a medve, midőn álltából lábaira ereszkedik. Lefauclieux (mondd lefoső) feltalálója után elnevezett gyúszeges rendszerű hátultöltő puska. Lefejteni (ablösen, streifen, abschürfen) a vad bőrét lehúzni; az egyes testrészeket természetes kapcsolatukhoz képest késsel a testtől elváiasztani, a testről levágni. Lefogják, lefülelik (packt, macht fest, deckt) a szelindekek a vaddisznót, midőn füleinél fogva lerántják. Legel (weidet) a nyúl, azaz tápot vesz ; legelőre vonul (zieht zur Weide), midőn esthomályban és szürkület előtt eledelt siet keresni. Légiy rosz kifejezés, e helyett cél, 1. ezt. Legyező vagy pislogó a vizi madaraknak azon átlátszó szemfedőhártyája, melv a pillák alatt van. (Chernel.) Légyott, gyülekező (Ort der Zusammenkunft, Rendezvous) a hely, melyen a vadászsereg előző megállapodáshoz képest összegyülekezik. Lehámozza (schlägt, fegt) a rőtvad az agancsról a kérget, midőn azt fához v. faághoz dörzsöli v. üti. Leheveredik (thut sieh nieder, schiebt sich ein) a íövad, a vadsertés, midőn lefekszik. Lehúzódik (deckt sich) a vadász, midőn vadat közeledni látva, leguggol, vagy lefeküdve elrejtőzik. Leölni (todtschlagen, abtliun) v. agyonütni a borzot s a kezünkbe került ragadozókat szoktuk, azaz orrukra mért ütésekkel kivégezzük. Lép (Vogelleim) a fagyöngyből v. lenolajból főzött nyúlós, ragadós szer, melylyel madarakat fognak. Lépcsőzetes irányzó (stellbares Absehen) ; legújabban a vadászpuskákon is alkalmaznak, a katonafegyvereknél régibb idő óta divó oly irányzót (1. ezt.), mely az alatta alkalmazott lépcsőforma lemezeken fel-alá tolható. Lépés (d. Tritt) v. lépéstáv a fővad elő- és hátulsó lába nyomának egymástóli távolsága; a hatos szarvas már hosszabb, tágabb lépést teszen,