Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

II. Magyarország területe az őskőkorban

68 A MAGYAROK NAGY ŐSFOGLALKOZÁSA Az ősember nyomai Magyarország területén. Az 1891-ig palaeolithnak vett magyar leietek, mint az ó-ruzsini, alvinczi, kolozsmonostori, nándori, zimonyi, baráthegyi; sőt a nagysápi koponyalelet is mind elestek,

1 de ez nem volt ok arra, hogy a várakozók lemondjanak. És a váróknak igazuk volt; mert 1891-ben Miskolczon, az Avas-hegy töve táján, a Bükk-hegységben eredő Szinva-patak jobb partján álló Bársony-ház alapozásánál, a munkások, úgy három méter mélységben, a kötött agyagrétegben három darab oly kőre bukkantak, a melyet „valami fénkövek"-nek néztek és a ház tulajdonosának átadtak. A „kövek" egy ponton és együtt találtattak és abban az agyagrétegben, a meddig azt feltárták, más kőféle elő nem fordult. A tulajdonos — BÁRSONY JÁNOS, a város tiszti ügyésze — a lelettel engem keresett fel Budapesten és én első látásra fölismertem a lelet fontosságát, mert az alakilag teljesen egyezett a franczia^.Somme-völgyből ismeretes ú. n. C

mil es- St. Ac/iez/Mypussal; különösen egyezett pedig a legszebb, hegyes-mandula alakú darab. Az anyag, a melyből a három darab készült, hasonló volt ahhoz, a mely különösen az Avas-hegy egyik déli nyúlványán, az ú. n. „Tűzköues"-en fordul elő. A miskolczi első lelet tömör jellemzése ez: I. TÁBLA. (L. a könyv végén.) A) Hegyes mandulaalakú „kovaszakócza", a német „Faustbeil", a franczia „coup de poing"; hossza 238 mm., szélessége 110 mm., vastagsága 23 mm.; köröskörül éles; sötétszínű kalczedonjaszpisz (az én birtokomban). A) Ugyanez, élről fölvéve. 1 ORTVAI TIVADAR : Összehasonlító vizsgálatok a hazai és északeurópai praehistorikus kőeszközök eredete és régisége körül. Első fele: a kőeszközök eredete. A m. tud. Akadémia értek. XII. köt. VII. szám. Budapest 1885. Második fele. XII. köt. VIII. szám. 1885. És TÖRÖK AURÉL (a sápi koponyáról) alább idézett helyen.