Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

II. Magyarország területe az őskőkorban

MAGYARORSZÁG TERÜLETE AZ ŐS -KOROKBAN 57 Mielőtt hogy a krapinai ősemberről szólnék, álljon itt az, hogy az állatvilág maradványai közé újabbkori nem keveredett. A maradványok között akad: a farkas, a barna medve, a barlangi medve — igen gyakori, de nem akadt teljes csontváz, — ellenben sok nyom a lassú kiveszésről tanúskodott, ú. m. tövig lekopott fogak, fog- és csontszú stb. Akadt marmota, hód, ló, szarvorrú, vaddisznó, gímszarvas, őz és az óriásszarvas, végre az őstulok; az utóbbi leginkább a felsőbb szintekben. Ez az állatvilág nyilván nem jégkorszakbeli vagy pusztai; inkább megfelel a melegebb klímának, mint a minő a lőszleletek formájáé. A nagy, jellemző állatok közül, a melyekre az ember vadászni szokott, hiányzik a Mammut és a rénszarvas; az ősló ritka, a barlangi medve ellenben igen gyakori. Melegebb klímáról tanúskodik a gim, az őz, a vaddisznó, a barna medve és a hód. Ezek az allatok helyezik Krapinát Taubach mellé és ha az utóbbi [faunának főalakjai közül az őselefánt, a MERCK-féle szarvorrú, a barlangi oroszlán és a barlangi hiéna hiányzik is, ez nem változtat a lényegen, Jiogy t. i.: Krapina és Taubach faunája interglaciális, jégkorszakközi — így Krapina embere is idesorozható. Éppen ez utóbbi meghatározás által [nyernek a krapinai ember maradványai nagy jelentőséget, GORJANOVIC-KRAMBERGIR épp j oly terjedelmes, mint alapos vizsgálatának eredményét 1905-ben így összegezte : „Mindent egybefoglalva, [a mit az ó-diluvium emberének csontvázmaradványain megfigyelni lehetett, ennek az embernek jellemzésére oly diagnosis! nyertünk, a melynek alapján, a „Homo prímigenius" tehát „legősibb ember" névvel illethetjük, a mely a diluviális lösz-embertől, a Homo sapiens fossilis fajtól igen lényegesen különbözik. A lösz embere [már minden jellegeiben egyezik a mostkori emberrel. De az, [hogy a további kutatások rendén bizonyos eltérések elő fognak fordulni, az kétségtelen ; hogy mi lesz ezeknek a lényege, azt az anyag csekély voltánál fogva most még megmondani nem lehet. De már egy bizonyos állkapcsokra vetett pillantás is, például a GoYET-félére