Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

II. Magyarország területe az őskőkorban

38 A MAGYAROK NAGY ŐSFOGLALKOZÁSA T. Első jégkorszak (Geikie szerint plioczén). 1. Első közbeeső jégkorszak: a Tilloux-Taubach vagy Chelleo-Monstérien fok, jellemezve a három elefáns: Elephas meridionalis, antiquus és primigenius által. II. Második jégkorszak. 2. Második közbeeső jégkorszak: a Mammut-kor, vagyis Solutréen. A barlangokat a medve, az oroszlán és a hiéna lakja. III. Harmadik jégkorszak: a régibb pleistoczén állatvilágelárasztása. A rénszarvas és a gúlo (képében a sarki állatok vannak jelen. | a) A RénkorszakvagyMag3. Harmadik közbeeső J dalénien egész Európában, jégkorszak: j l>) A Gímszarvas- vagyAsyj lien Nyug.-Európában. IV. Negyedik jégkorszak: Arisien, Dél-Francziaországban. Európa egyéb részeiben hiatus = ür. 4. Fiók jégkorszak : az ifjabb kőkor.

1 HOERNES osztályozásában itt a Solidré 2 úgy van kiemelve, hogy földtani korszakban és az ehhez számított palaeolith-iparban való elhelyezése láthatóvá váljék, minthogy a magyar földre nézve jelentősége van, még pedig két irányban is. Egyfelől a palaeolith-korszak emberének első nyoma mindmáig a Solutréenhez fűződik; másfelől a palaeolith kőiparnak a nagy Magyar Alföldön való hiányzása oly okból van származtatva, a mely a honfoglaló magyarságra nézve éppen vonzó hatással bírt, annak megtelepedésére és megmaradására lényeges sőt döntő befolyást gyakorolt, a mint ezt a könyv folyamán tapasztalni fogjuk. Lássuk most a régibb kőkorszak fok, éghajlat, állatvilág és ipar szerint való jellemzését, illetőleg rendszerét. 1 HOERNES i. h. pag. 8—9. 2 Solutré francziaországi falu leleteiről így nevezve.