Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

II. Magyarország területe az őskőkorban

MAGYARORSZÁG TERÜLETE AZ ŐS-KOKORBAN 31 Theiiay-ipart veszi, mely a Francziaországban fekvő Thenay nevű községtől bírja elnevezését.

1 A Theriay-lelet darabjait alakilag az jellemezné, hogy azok oly kövek, a melyek némi ütésekkel és egyoldalúan alkalmazott formálással valami használatra éppen csak alkalmasabb tulajdonságot nyertek.

3 Ez a kőipar a harmadkori (tertiär) képlet felső oligoczén rétegéhez volna kötve és mint ilyen, kiindulási pontja a fejlődésnek az eo lit h-kor szaktól a mostkor felé. Az eo/iY/z-kőipar, ezután a harmadkori képlet rétegeihez végig kötve, átnyúlna még a negyedkori (quaternaer) első jégkorszakba és annak visszafejlődésébe is. Vázlatosan véve a geologiai rétegek és a hozzájok fűződő kőiparkorszakok az Eolith-ben ezek : Harmadkor : Felső mioczén: a franczia Puy-Courny-ipar; Középső plioczén: az angol Chalk-Plateau ipar; Felső plioczén: a franczia Saint Prést- ( az angol Forest Cromer Red- ) ' Negyedkor: Első jégkorszak. A jégár fejlődése: a belga Reutel-ipar. A jégár visszafejlődése : a belga Reutel-Mesvin- / a belga Mesvin- \ ipai. 1 E tudományszakban a lelethelyek nevei a leletek faji osztályozásaira is szolgálnak. H. 0. 2 A Thenay-iparra nézve, az 1872-ben Bruxellesben tartott nemzetközi Congressus bizottsága csak kis többséggel fogadta el az emberi kéztől eredő formálást. Öt tag, ú. m. STEENSTHUP, VIRCHOW, NEYRINCKX, FRAAS, DESOR ellentmondtak. L. TÖRÖK AURÉL referátumát. Meg kell itt jegyezni, hogy ez a szavazás a XIX. század legnagyobb képtelensége. Tisztelet a nagy emberek emlékének, de a mit míveltek, az nevetséges volt. A tudomány terén nem a többségek, hanem a tények a döntők, olyanok, a melyeknek erősségénél fogva egységes vélemény támad, mely egy az igazsággal. H. 0. 3*