Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

I. A kiindulás

A KIINDULÁS 27 tér nyílik itt az élő valósággal való összehasonlításra, tehát az igazság megszerzésének legbiztosabb módjára! Hát ki ismeri a magyarságot ilyen irányban kellő alapossággal? Senki! Nem itt és nem most mondom először, hogy a nép ősfoglalkozásaiban, a melyektől már a múltban is a nemzet fenmaradása lényegesen függött, hatalmas történeti elem nyilvánul, mert ezek a nemzettel magával fejlődtek és az ősihez való ragaszkodás sokat áthozott a múltból a jelenig, változatlanul úgy hogy a szokásbeli, szellemi és tárgyi rész visszasugárzik és messzi multakra veti fényét. így válik becses, hű forrásává a történeti menetnek. Ma is ezt vallom, most is ez vezet. Nem az a [társalgás formáját öltő közszólás, a stereotyp „ez érdekes! ez fontos! ez csodálatos!" a nélkül, hogy a kik így beszélnek, meg is mondanák: miért érdekes? miért fontos! mi a csodálatos benne — hanem az alapos megfigyelésből, pontos összehasonlításból eredő megfejtés és meghatározás, ez, és csupán *ez avatja az ősfoglalkozások| anyagát igazi történeti vagyonná; ez, és egyedül ez felel meg a történet terén is annak az eljárásnak, a melyet bevezető soraim elején az anyahegység sziklásából kiszakadt szirt — az „árva szirt" — eredeti helyének megtalálása követel, mert a szilárd meghatározást biztosítja. Ott, a hol önmagunk messzemultjának meghatározásáról van szó, elsősorban önmagunk jelenének megismerésére kell\ a legnagyobb súlyt fektetnünk: mert ez az egyedüli, igazi szövétnek, melynek világánál fölismerhetjük még a messzetávolban levő, és még a halavány nyomokat is. Ebben a könyvben én ezt az irányt kívánom szolgálni. És most fölvetem a kérdést és azonnal meg is felelek reá: miért nem értek eddig c.zélt az „őshaza" keresői ? íme a felelet: Mit derített ki a nemzet eredetére nézve KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR? Semmit! Ez a férfin a legtisztább, izzó faj szeretettől hevítve, oly eltökéléssel, mely semmiben sem engedett azokkal a hitvallók-