Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

I. A kiindulás

8 A MAGYAROK NAGY ŐSFOGLALKOZÁSA a mostanit megelőző korszakban, a Föld egész északi féltekéjén sokkal enyhébb éghajlat uralkodott. Francziaországban forró égöv alatti növények nyomai és maradványai érthetővé tették oly állatvilág előfordulását, a minő a jelen korban csak sokkal délibb tájakon él. De nem hiányzottak oly ráutalások sem, hogy a harmadik földkorszak — a tertiaer után nagy hidegek következtek, a midőn is a jégárak úgy az Alpesekben mint az északi hegységekben meghatalmasodtak. Lassanként tisztult a jégkorszak fogalma és ez ahhoz a föltevéshez vezetett, hogy azok az óriási jégárak szállították a síkokra az ú. n. árva kőzeteket, a melyeknek ásványtani állománya is rámutatott az eredetre; továbbá az ú. n. moraenák és kavicsgátak, a melyek a jégárak visszafejlődése után, helyt maradtak. De mit mondtak azok a szirtek, a melyek Németalföldön szétszórtan előfordulnak és a melyek Skandinávia gránit-és gneisztömegeiből kerültek? LYELL, a ki a jégárak elméletét elfogadta, úgy találta, hogy az északra nézve, mint szállítókat az úszó jéghegyeket kell tekinteni, a melyek azokat a bolygó szirteket az Északi és Keleti tengeren át vitték. De ez a „tutajozási" elmélet nem állhatott meg, mert a Németországban, Angliában és Oroszországban található, a jégárak által lerakott moraenákat, nem magyarázta meg. Ezt az usztatási, vagy tutajozási elméletet a svéd geologus, TORELL, 1870-ben döntötte meg, a midőn a Berlin közelében fekvő rüdersdorfi mészhegységben, az ott látható horzsolásokból megállapította, hogy ott is, egykoron, jégárak terjedtek. Csak most vált lehetővé, hogy a Németországban fölmerült, a jégárakra visszavezető tünetek megmagyaráztassanak. Az északnémet Alföld domborzatát, a folyók futását az egykori jégárak világították meg. E tanokból az ember őstörténetére nézve is folytak a tanúságok, mert buja növénytenyészettel bíró területeknek jégsivatagokká való átalakítása, hosszú időt követelt. Még hosszabb időszakok föltevése folyt abból a jelenségből, mely több jégkorszaknak egymásra való következéséről tanúskodott, amelynek közeiben, az ú. n. „interglaciális periódusokban" a növény- és