Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

IV. A magyar állattartás köztörténete - 6. Összegezés - XVIII. SZÁZAD

292 A MAGYAROK NAGY ŐSFOGLALKOZÁSA a levágott helyeken s a hatékonyabb növést szolgálják : u. i. a levágott részeken marhák ne legeljenek, míg az fiatal fák oly magasra nem nőnek, hogy a marhák a leveles ágakat nyel vökkel el nem érik. §. 5. A növedékeny erdőkbe barmok és marhák semmi szín alatt tíz évig ne bocsátassanak, a kecskék pedig mindenkorra kitiltassanak az erdőből.

1 1793. A dévai jószágigazgatóság rendelete az udvarbiróhoz, melylyel a dévai nemességnek az ottani erdők használata iránt kötött egyezségét, feltételek mellett, jóváhagyja. d) Hogy a Besánban a méltóságos udvar marháit legeltesse, és hogy legelés végett hány juhot vehessen bé a mélt. udvar, annak határozását és engedelmét a dévai uradalom és mélt. urasság a Déván lakozó nemes uraktól, valamint eddig soha nem kérte, úgy ezután se fogja kérni. Vigyáztatni fog mindazonáltal, hogy se juhok felette sokak be ne fogadtassanak a határba, se a Besánban legeltetendő marhái az udvarnak kárt ne tegyenek.

2 1795. Az erdélyi országgyűlés által kiküldött bizottság erdőrendtartási javaslatából. §. 9. Az erdők a haszontalan gályáktól, a melyek a marhák legeltetését gátolják, megtisztítassanak. §. 5. 1. II. József császárnál 38° (pag. 288). §. 7—11. 1. II. József császárnál 26^ (pag. 288).

3 Vármegyék, székek. 1726. Nyitra vármegye tanuvallatása a nyitra-apátiak és nyitra-vicsápiak közös erdőhasználata iránt. Szbonya János, Palkó György és Gregus István tanuk vallják: Marhát is közönségesen legeltettek az erdőben; vallják 1 Erd. okit. II. p. 634. 2 U. o. II. p. 639. 3 U. o. II. p. 669.