Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

Első beszámoló függeléke

XX A MAGYAROK NAGY ŐSFOGLALKOZÁSA erednek ; ezekben gyökerezik a magyarság határozott fölénye. Ennek részletes kifejtése nem erre a helyre való, mert külön szakaszt — igazabban: könyvet — kiván; fölhozom itt azért, hogy hozzáfűzhessem az eredetről megállapított eszmemenetemet, sarkalva az Ázsia-kutatók legújabb eredményeitől. Már a midőn a svéd kutató: HEDIN SVEN

, az „Ázsia szivében" (Im Herzen von Asien) czímű nagy művének első kötetét, 1903-ban átnéztem, és ott az egykori Lopnor tó elhomokosodott, sivataggá vált medréről szóló vázlatot olvastam; — és olvastam az ott fölfedezett romvárosról, látva annak némely díszítéseit és azoknak A B D E Lop nór és Zala—Somogy. A) Lop nór. B) Somogy. C) Zala. D) Lop nór. E) Lop nór. egyezéseit, mindez sajátos eszmemenetet fakasztott agyamban, a mely a következő kérdésben csúcsosodott ki: vájjon, tekintettel belső Ázsia sivatagvilágára, annak sajátosságaira, nem gondolható-e az, hogy ez a sivatagvilág bizonyos korszakban vagy korszakokban, termékeny, emberlakta teriilet volt, a melyet a faló-sívó-homok — ha